- Édesanyád egyre jobban van. Felmerült az a lehetséges dolog, hogy hamarosan felépül teljesen. Már a jeleket adta. Hallani hall, meg érinteni is tud. Csak beszélni nem tud. Ilyent már rég nem láttam, hogy egy kómából felkelő beteg érezni és hallani tud, de beszélni még nem. A szorításaival jelez. - mondta az orvos.
- Rendben. Köszönöm. Holnap is meglátogatnám.
- Rendben Mrs. Beau. - köszönt el tőlem az orvos.
Sokat javult anya állapota. Hamarost felépül. Jó is lenne....
Haza galoppoztam. A kulcsot a kulcslyukba dugtam, elfordítottam azt, a kilincset lenyomtam, és már bent is voltam. Nem volt otthon senki. Biztos vásárolni van, vagy próbán... inkább az utóbbi.
A hűtőbe belestem. Nem volt benne túl sok minden.
Felhívtam Harryt, hogy hol van, kiderítem akkor is. Próbájuk van.
- Azért egy üzenetet hagyhattál volna. Tudod, hogy nincs itthon semmi kaja? - teremtettem le.
- Hagytam is kis morci. - nyugtatott le. - Ott van a hűtőajtón.
- Francokat van ott. - eddig nyitva tartottam a hűtőt, keresni benne valami ehetőt. Amikor mondta, hogy annak az ajtajára van ráragasztva becsuktam. Tényleg ott volt. - Hupsz. Bocsi. Szeretlek. - gyorsan kinyomtam. Ezt az égést. Na mindegy. Akkor bevásárolok.
Fel a vállamra a táskám, az ajtót kinyitom, majd mögöttem be.
Arra gondoltam, hogy bevásárolok apának is. Átmentem a 2 háztömbnyire odébb lévő házikóba, kopogtattam.
Apa nem sok idő múlva kinyitotta az ajtót.
- Szia apu. Nem kell valami a boltból? Épp most megyek bevásá....rolni. - beléptem az ajtón. Le voltam nyűgözve. Apát előléptették vagy mi van itt? - Itt meg mi történt? - emeltem meg egy aranyozott réz szobrot. Gondolom az volt, mert volt súlya.
- Új állást kaptam. Naponta fizet 150 fontot. - lehet, hogy ez nem hangzik először soknak. Vagyis, ha dús gazdak szemszögből néznétek. De még mindig jobb a napi 75 fontnál...
- Az remek. Szóval akkor nem is kell bevásárolni?
- Nem kell kislányom. De azért köszönöm. Anyád hogy van? Voltál már bent nála?
- Igen. Nem olyan rég. Sokkal jobb az állapota. Az orvos mondta, hogy lehet hamarost felépül. - megöleltük egymást.
*****
Először zöldségeshez mentem. Vettem pár paprikát, paradicsomot, salátát, és uborkát.
Utána mentem a húsboltba. Vettem szalámikat.
Majd a pékségbe mentem hazafelé. Vettem kenyeret, meg zsemlét.
Haza mentem, bepakoltam mindent a helyére, majd nekiálltam kaját csinálni.
Arra gondoltam, hogy csinálok salátát. Össze vagdostam csíkokra a zöldségeket,
egy tálba bele kotortam őket, majd össze kevertem. A szalámikat is felcsíkoztam, de azokat egy külön tányérra tettem. Egy pár zsemlét pirítottam meg, hogy finom meleg ropogós legyen. Ebédnek ez szerintem jó.
Harry pont jókor jött, éppen készen voltam a tálalással.
- Szia szépfiú. - az ajtó csukódására léptem ki a konyhából az előtérbe.
- Szia. Mi jót csináltál? - lépett ő is közelebb hozzám, majd a fürtjeit kócolgatta.
- Majd az asztalnál megbeszéljük. Csináltam egy kis ebédet. - húztam magam után a konyhába.
A szeme.. folyamatosan azt figyeltem. A szája nem mosolygott. De a tekintetén láttam az örömöt.
Leültünk egymás elé, és a tányérunkra raktunk egy-egy kupac salátát, hozzá több csíknyi szalámit.
- Akkor ezt csináltad ma. - nézett a tányérjára.
- Miért? Nem tetszik? - fontam össze magam előtt a kezeimet, és durcás arcot vágtam.
- Biztos finom. - mosolygott. - Csak másra számítottam.
- Anyát is meglátogattam. Lehetséges, hogy hamarost felépül. - fogtam a villát amit a saláta kupacba szúrtam, majd azt megettem.
Megettük az ebédet. Elmosogattam minden piszkos edényt, majd a helyükre pakoltam őket.
Felmentem a hálóba, és a laptopomat vettem elő. Elkezdtem böngészkedni.
A leendő fősulinak a honlapját nézegettem. Olvastam róla. Elég jól hangzik. Meg tetszetős is.
- Mit csinálsz? - egy lágy hangot hallottam a tárva nyitott ajtó felől.
- Á.. - legyeztem - csak a fősuli honlapján lógok.
Közelebb jött, és ő is szemügyre vette. Leült mellém, majd együtt nézegettük.
* Délután 4 óra *
- Eljönnél velem egy randira? - kérdezte Harry a nappaliban a falnak dőlve.
- Hova vinnél? - húztam a vállam.
- Mozi?
- Mozi. - kitalálhatott volna jobbat is... de már mindegy.
Készülődni kezdtem. Hamar kész lettem, körülbelül 15 perc alatt kész voltam.
El is indultunk. Megnéztünk egy romantikus filmet. Ő először vígjátékot akart megnézni, de rá kényszerült a választott filmre.
- Két közepes Pop-Cornt kérnék. - mondtam a kukoricásnak. - És két nagy kólát. - fűztem hozzá. Azért én kértem, mert nem akartam, hogy Harryre rászálljanak. Ő addig egy baseball sapiban állt, amire rá volt húzva még egy csukja. Mázli. Nem ismerte fel senki. A film alatt a sapkáját levette, de a hajkoronája miatt a csukja fontos volt, hogy maradjon. Én a vállára döntöttem a fejem.
* Két óra múlva *
- Ugye, hogy jó volt a film? - kínoztam még egy kicsit.
- Haha. - nyomott egy csókot a számra. - Nem volt olyan kínos. - nevetett. - Na gyere, induljunk haza.
Harry kinyitotta nekem az ajtót, amint beültem be is csukta. Láttam a koncentráló tekintetét, meg azt is láttam az arcán, hogy valamin nagyon gondolkodik. Szeretem ezt az arckifejezést.
Mosolyogni kezdtem rajta, amit nevetéssel fejeztem be. Mikor a biztonsági övét bekapcsolta, akkor felfigyelt a mellette röhögő Mandyre. Azaz rám.
- Min nevetsz? Valami van az arcomon? - a visszapillantó tükörbe kezdte el fürkészni magát.
- Nem. Csak amikor láttalak az előbb. Olyan képeket tudsz vágni. Ezért szeretlek én téged. - vissza adtam azt a csókot, amit ő az előbb adott.
Mosolyogni kezdett.
Az út alatt kaptam egy üzenetet.
" Szia csajszi. Gyere Skylarékhez. MOST!! Jay. "
Mi lehet ennyire fontos? Mindegy. Harryvel oda mentünk. Kiszálltam a kocsiból.
Be kukucskáltam az ablakon. Annyit láttam, hogy Sky bunyózik Zaynnel. Jenna meg ott ordít rájuk, hogy nyugodjanak le. Mikor BB. meglátott minket rögtön beengedett.
- Arra gondoltam, hogy csak te jönnél. Miattad vesztek össze. Mind részegek Mand. - tájékoztatott.
Várjunk... oopsz. Harry. El kell tüntetnem innét. Mielőtt megtudja mi volt Zaynnel.
De már késő volt. Harry szétválasztotta a srácokat.
- Ez meg mi? - üvöltött rájuk.
Oda mentem Harry elé, és elráncigáltam onnan. - Ne szólj közbe. Majd én megoldom. Most kérlek menj haza. - könyörögtem neki. - Bízz bennem! Kérlek!
Harold zavartan és kissé dühösen ment ki a lakásból. De nem ment haza. A kocsiba ült.
Az ablakban álltam, és... basszus. A telefonom. A kocsiülésén hagytam.
Kirohantam, kinyitottam az ajtót.
- Ez meg mi? - mutatott egy üzenetet.
Kivettem a kezéből, és elolvastam. Ez az az egyik üzenet, amit Zayn írt. A rohadt életbe.
- Harry. - hátrébb álltam a kocsitól, mert láttam, hogy valami baj lesz. Kiszállt a kocsiból, és berontott a házba. Futottam utána, hogy ne csináljon hülyeséget. A nevét kiáltottam.
Harry Zaynt fogta neki a falnak.
- Harry. Ne csinálj hülyeséget kérlek.
- De mi az, hogy vele csaltál meg? - rám ordított. Ekkor összeszorult a torkom. Nem kaptam levegőt. Harry kezét fogtam, majd Jennára néztem, aki kiszaladt a konyhába. Én a padlóra görnyedtem.
* Harry szemszöge *
- Te utolsó féreg! - ordítottam Zaynre. - Hogy tehetted? Azt hittem tesók vagyunk.
- Harry. - próbált ellökni magától. - Engedj el. Mindent megmagyarázok.
Súlyt éreztem a karomon. Ugyan még Zaynt a falnak nyomtam, de nem bírtam már sokáig. Én tartottam valamit. Elengedtem a faltól, majd valaki kezét fogtam meg. Hátra pillantottam és már láttam, hogy az a valaki, Mandy. Leguggoltam mellé, majd az arcát kezdtem el gyengéden csapkodni. Nem ébredt fel.
Jenna mentőt hívott, ami nem sokkal később ki is jött és egy ágyra rakták a lány testét.
A mentőautóba beültem és a kezét fogtam. Minden rosszat elfelejtettem róla.
Mikor beértünk a kórházba a sürgősségire vitték. Én nekem kint kellett várnom, vártam is.
Fél óra múlva jött ki az orvos. Oda mentem hozzá és megkérdeztem, hogy mi baja a lánynak. Elmondta, hogy pánik rohamot kapott. Fel fog épülni, de bent kell tartaniuk éjszakára. Reggelre már biztos jobban lesz.
Ekkor gondolkodtam el azon, hogy min ment keresztül. A kapcsolatunk, az édesanyja. Egy egész stresszből álló világban él. Agyaltam. Agyaltam azon, hogy inkább hagyjam.... vagy vele maradjak. A mindenem azt sugallta, hogy el kell engednem. De az eszem és a szívem nem engedte. Tudtam, hogy őt szeretem, és hogy jobbat úgy sem találnék. De még fiatal vagyok.
Leültünk egymás elé, és a tányérunkra raktunk egy-egy kupac salátát, hozzá több csíknyi szalámit.
- Akkor ezt csináltad ma. - nézett a tányérjára.
- Miért? Nem tetszik? - fontam össze magam előtt a kezeimet, és durcás arcot vágtam.
- Biztos finom. - mosolygott. - Csak másra számítottam.
- Anyát is meglátogattam. Lehetséges, hogy hamarost felépül. - fogtam a villát amit a saláta kupacba szúrtam, majd azt megettem.
Megettük az ebédet. Elmosogattam minden piszkos edényt, majd a helyükre pakoltam őket.
Felmentem a hálóba, és a laptopomat vettem elő. Elkezdtem böngészkedni.
A leendő fősulinak a honlapját nézegettem. Olvastam róla. Elég jól hangzik. Meg tetszetős is.
- Mit csinálsz? - egy lágy hangot hallottam a tárva nyitott ajtó felől.
- Á.. - legyeztem - csak a fősuli honlapján lógok.
Közelebb jött, és ő is szemügyre vette. Leült mellém, majd együtt nézegettük.
* Délután 4 óra *
- Eljönnél velem egy randira? - kérdezte Harry a nappaliban a falnak dőlve.
- Hova vinnél? - húztam a vállam.
- Mozi?
- Mozi. - kitalálhatott volna jobbat is... de már mindegy.
Készülődni kezdtem. Hamar kész lettem, körülbelül 15 perc alatt kész voltam.
El is indultunk. Megnéztünk egy romantikus filmet. Ő először vígjátékot akart megnézni, de rá kényszerült a választott filmre.
- Két közepes Pop-Cornt kérnék. - mondtam a kukoricásnak. - És két nagy kólát. - fűztem hozzá. Azért én kértem, mert nem akartam, hogy Harryre rászálljanak. Ő addig egy baseball sapiban állt, amire rá volt húzva még egy csukja. Mázli. Nem ismerte fel senki. A film alatt a sapkáját levette, de a hajkoronája miatt a csukja fontos volt, hogy maradjon. Én a vállára döntöttem a fejem.
* Két óra múlva *
- Ugye, hogy jó volt a film? - kínoztam még egy kicsit.
- Haha. - nyomott egy csókot a számra. - Nem volt olyan kínos. - nevetett. - Na gyere, induljunk haza.
Harry kinyitotta nekem az ajtót, amint beültem be is csukta. Láttam a koncentráló tekintetét, meg azt is láttam az arcán, hogy valamin nagyon gondolkodik. Szeretem ezt az arckifejezést.
Mosolyogni kezdtem rajta, amit nevetéssel fejeztem be. Mikor a biztonsági övét bekapcsolta, akkor felfigyelt a mellette röhögő Mandyre. Azaz rám.
- Min nevetsz? Valami van az arcomon? - a visszapillantó tükörbe kezdte el fürkészni magát.
- Nem. Csak amikor láttalak az előbb. Olyan képeket tudsz vágni. Ezért szeretlek én téged. - vissza adtam azt a csókot, amit ő az előbb adott.
Mosolyogni kezdett.
Az út alatt kaptam egy üzenetet.
" Szia csajszi. Gyere Skylarékhez. MOST!! Jay. "
Mi lehet ennyire fontos? Mindegy. Harryvel oda mentünk. Kiszálltam a kocsiból.
Be kukucskáltam az ablakon. Annyit láttam, hogy Sky bunyózik Zaynnel. Jenna meg ott ordít rájuk, hogy nyugodjanak le. Mikor BB. meglátott minket rögtön beengedett.
- Arra gondoltam, hogy csak te jönnél. Miattad vesztek össze. Mind részegek Mand. - tájékoztatott.
Várjunk... oopsz. Harry. El kell tüntetnem innét. Mielőtt megtudja mi volt Zaynnel.
De már késő volt. Harry szétválasztotta a srácokat.
- Ez meg mi? - üvöltött rájuk.
Oda mentem Harry elé, és elráncigáltam onnan. - Ne szólj közbe. Majd én megoldom. Most kérlek menj haza. - könyörögtem neki. - Bízz bennem! Kérlek!
Harold zavartan és kissé dühösen ment ki a lakásból. De nem ment haza. A kocsiba ült.
Az ablakban álltam, és... basszus. A telefonom. A kocsiülésén hagytam.
Kirohantam, kinyitottam az ajtót.
- Ez meg mi? - mutatott egy üzenetet.
Kivettem a kezéből, és elolvastam. Ez az az egyik üzenet, amit Zayn írt. A rohadt életbe.
- Harry. - hátrébb álltam a kocsitól, mert láttam, hogy valami baj lesz. Kiszállt a kocsiból, és berontott a házba. Futottam utána, hogy ne csináljon hülyeséget. A nevét kiáltottam.
Harry Zaynt fogta neki a falnak.
- Harry. Ne csinálj hülyeséget kérlek.
- De mi az, hogy vele csaltál meg? - rám ordított. Ekkor összeszorult a torkom. Nem kaptam levegőt. Harry kezét fogtam, majd Jennára néztem, aki kiszaladt a konyhába. Én a padlóra görnyedtem.
* Harry szemszöge *
- Te utolsó féreg! - ordítottam Zaynre. - Hogy tehetted? Azt hittem tesók vagyunk.
- Harry. - próbált ellökni magától. - Engedj el. Mindent megmagyarázok.
Súlyt éreztem a karomon. Ugyan még Zaynt a falnak nyomtam, de nem bírtam már sokáig. Én tartottam valamit. Elengedtem a faltól, majd valaki kezét fogtam meg. Hátra pillantottam és már láttam, hogy az a valaki, Mandy. Leguggoltam mellé, majd az arcát kezdtem el gyengéden csapkodni. Nem ébredt fel.
Jenna mentőt hívott, ami nem sokkal később ki is jött és egy ágyra rakták a lány testét.
A mentőautóba beültem és a kezét fogtam. Minden rosszat elfelejtettem róla.
Mikor beértünk a kórházba a sürgősségire vitték. Én nekem kint kellett várnom, vártam is.
Fél óra múlva jött ki az orvos. Oda mentem hozzá és megkérdeztem, hogy mi baja a lánynak. Elmondta, hogy pánik rohamot kapott. Fel fog épülni, de bent kell tartaniuk éjszakára. Reggelre már biztos jobban lesz.
Ekkor gondolkodtam el azon, hogy min ment keresztül. A kapcsolatunk, az édesanyja. Egy egész stresszből álló világban él. Agyaltam. Agyaltam azon, hogy inkább hagyjam.... vagy vele maradjak. A mindenem azt sugallta, hogy el kell engednem. De az eszem és a szívem nem engedte. Tudtam, hogy őt szeretem, és hogy jobbat úgy sem találnék. De még fiatal vagyok.
íme egy díj :)
VálaszTörléshttp://dark-turns-to-light-story.blogspot.hu/2013/05/negyedik-dij.html