* Harry szemszöge *
- Menjek veled? - kérdezte Zayn.
- Nem kell kösz. Csak velem akar beszélni. - nyúltam a dzsekimért, és beszálltam a kocsiba.
10 perc alatt haza értem. Annyit láttam, hogy Mandy a lépcsőn ülve vár... sír. Oda mentem hozzá, leültem mellé.
- Harry. - mondta sírva. - Szeretlek, ugye tudod?
- Igen. És én is szeretlek mindennél jobban. - adtam egy csókot a homlokára.
- Szeretnék hozzád költözni. - ölelt meg.
- Mert?
- Nem bántsad. - még tovább ölelt. - Skylar... azt hiszem... - hebegte - akar valamit. Vagy nem tudom.
- Mit csi...
- Megcsókoltam. - vágott közbe a szavamba. - Skylart.
- Miért? - toltam el magamtól, és felálltam. Mandy is felállt.
- De én téged szeretlek. Nem tudom mi a franc van velem. - szerintem részeg. Sőt biztos is. Kisírt szemmel állt előttem az égre nézett. - Milyen szépek a csillagok. - rogyott össze. Teljesen a frászt hozta rám.
- Mandy. Hallasz? - gyengéden csapkodtam az arcát. - Mandy!
Bevittem gyorsan a házba, majd az ágyamba fektettem. Biztos fáradt. Túl sokat ivott. Azért hívtam a mentőt, biztos, ami biztos.
5 perc múlva jöttek is, és elvittek a kórházba.
Bevitték egy szobába, majd mondták, hogy várjak kint. Vártam. Sokat vártam.
- Mr. Styles? - nézett rám egy szemüveges magas doktor.
- Igen? - pattantam fel a székből.
- Most már bemehet. - mutatott az ajtó felé. - Annyit még elmondok, hogy nincs semmi baja. Csak túl sokat ivott. A fejét beverte amikor összeesett. Azért estére itt marad. Majd holnap reggel ismét megnézzük hogy van. - közölte velem az orvos, amire én csak bólogattam.
Bementem a szobába, és láttam, hogy a lány alszik. Mosolyogni kezdtem. Nagyon aranyos. Leültem mellé.
Fogtam egy széket, oda fordítottam, és megfogtam a kezét. Oda hajoltam hozzá, majd megcsókoltam a nyakát. Ott aludtam mellette.
Pár perc múlva Skylar hívott. Bevallott mindent....
Reggel felébredtünk. Mandy is felébredt. Az orvos bejött, és megvizsgálta, addig nekem kint kellett várakoznom. Nem lett semmi baja. A fejét fogta csak, de minden rendben volt, amikor kijött.
* Mandy szemszöge *
Iszonyatosan fáj a fejem. Harry itt volt velem mindvégig. Nagyon szeretem. És látom, hogy megbocsátott.
- Ilyet még egyszer ne csinálj! - fogta meg a kezem, majd a kocsihoz mentünk. Haza fuvarozott. Vagyis haza mentünk. Én ledőltem a kanapéra. Harry csak állt. Nem tudtam mire gondolhat. Engem nézett mindvégig.
Kiment a konyhába csinálni valami kaját. Én addig csak feküdtem, és a telefonomat nézegettem.
Láttam 3 nem fogadott hívást, és 7 üzenetet. Nagy részét Skylartől. Egy párat pedig a srácoktól.
* Skylar üzenetei *
' Mandy. Bocs, ha valamivel megbántottalak. Ha költözni akarsz akkor jó.
' Ne haragudj, ne magadat hibáztasd. Eltűnök az életedből.
aztán...
' Mandy... hívj fel!!
és... (a hetedik)
' Szeretlek!
Na az utolsónál álltam meg. A kezemet a telefonnal együtt magam mellé "döntöttem". Szeret? De én már mondtam neki, hogy hagyjon békén. Én Harryt szeretem. Ezen gondolkodtam.
Harold közben lehuppant mellém a kajával a kezében. Ő sem evett, úgyhogy két tányér volt nála. Amíg még mindig agyaltam Harry megszólalt.
- Mi baj van? - ekkor megráztam a fejem, és felültem.
- Semmi. - a villát megfogtam, majd elkezdtem enni.
- Tudom, hogy Skylar szeret téged. Szerelmes beléd. - lefagyott képpel mondta. - Tegnap este felhívott. Mindent elmondott.
- De én őt nem szeretem Harry. - öleltem meg, amire ő eltolt magától.
- Tudod, hogy én is szeretlek. De ez semelyikőnknek sem tenne jót. Ez már a sokadik. - felemelte a tányérát, és kiment a konyhába. Én amikor megettem az ajtó felé siettem, kinyitottam, majd magam mögött bevágtam azt. Szó szerint. Munkába mentem, ahol összetalálkoztam Skylarrel. Nem akartam vele beszélni, nem akartam ránézni. Stúdiózás után meglátogattam anyát. Még mindig a kórházban feküdt. Megkérdeztem tőle hogy van. Az orvosával is beszéltem.
Majd haza mentem. Harry lakásához haza.
Nem volt otthon senki. Örültem neki. Most az egyszer. Elkezdtem zenét hallgatni, és keverni is.
Körülbelül 20 perc múlva hívott valaki.
- Szia Mandy. Átmehetek? - Louis az. Csak neki lehet ilyen vidám hangja.
- Szia. Persze át. - mosolyogva mondtam. Nem hiszem, hogy észrevette.
Letettük a telefont. Pár perc alatt nálunk is volt.
Üdvözöltem, majd beinvitáltam a lakásba.
Leültem a kanapéra, majd a telefonomban nézegettem mindig azt az üzenetet, amit Skylar írt. Hogy "Szeretlek!". Louis kivette a kezemből a telefont, és megnézte mit nézek annyira.
Maga mellé tette a telefont.
- Akkor ezért ilyen Harry. - mondta.
- Mert? - kérdeztem értetlenül.
- Ugyan már Mandy. Megcsaltad! Harry mindig rólad áradozott.
- Én nem... - álltam fel, majd a telefonomat elvettem Lou mellől. Vagyis szerettem volna.
- Harry iszonyatosan oda van érted Mand. - fogta meg a kezem.
- Engedj el! - förmedtem rá.
- Nem engedlek el. Addig, amíg el nem mondasz mindent. Nem fogok árulkodni. Nem vagyok olyan. -
Elmeséltem neki az egészet. Meg bíztam benne, mert Louis az őrültségén kívül elég megbízható.
De a Zaynes részt kihagytam belőle.
Figyelmesen nézte végig. Ott vártunk Harryre, mikor jön haza. Végül délután 3-kor haza ért.
Én ültem a fotelben, a lábamat magamhoz csatolva. A homlokomat a térdemre döntöttem. Louis állt fel, és üdvözölte Harryt. Próbált kibékíteni minket. Lou nagyon jó fej.
Hallottam valami motyorgást. Én csak elgondolkodtam mindenen. És sírni kezdtem. A szipogásom hallatszott.
* Harry szemszöge *
Louis itt van? Mindegy. Talán feldobná a napom.
- Szevasz. - lepacsiztunk egymással.
- Hello. - köszöntem vissza.
- Tudod, Mandy mindent bevallott. Ha nem gond én is elmondtam neki mindent, amit te mondtál nekünk róla. Eléggé ki van bukva. Vagyis... én látom rajta, de nem akarja mutatni.
- De én nem akarok olyan lánnyal járni, aki szarik az érzéseimre érted? - suttogtam.
Egyszer csak szipogást hallottam a nappali felől. A cuccaimat csak leejtettem a földre, Louisnak neki mentem. Láttam, hogy Mandy ül a fotelben. Odamentem hozzá.
- Mandy. - mondtam lágyan a lány nevét, aki tovább szipogott. - Hallod. Nem tudok könnyen.. mondani semmit. Louis mondta, hogy mit mondtál neki. Nem egészen részletesen, de a témát. Tudom, hogy szeretsz. Én is nagyon. Csak. - ekkor hajtotta fel a fejét.
- Mi csak? - könnyes szemmel nézett rám.
- Csak ígérj meg nekem valamit. Mindent elmondasz. - néztem bele a szemébe, és a karját dörzsölgettem.
Nagyon szerelmes vagyok belé. Semmiképp nem akarom elveszíteni.
2013. május 4., szombat
2013. április 30., kedd
14.r
Harry ágyában keltem.
Korgott a gyomrom. Már Augusztus 10-e van. Neee! Kérem vissza Június 20-át!!
Miért pont ezt a napot? Mert ekkor volt a legjobb napom az egész nyáron.
Vagyis ez is. De ez hosszú....
Lementem a konyhába, és egy tálba öntöttem ki egy kis müzlit.
Harold még aludt, nem akartam felkelteni. Felmentem a szobájába, és nyomtat egy csókot az arcára.
Egy kis üzenetet hagytam az ágya melletti kis asztalkán. Ez állt a levélben:
" Jó reggelt fürtöcském! Remélem, hogy jól aludtál. Én remekül. Sokkal jobban érzem magam, ha melletted lehetek. Haza mentem, csak hogy tudd hol vagyok. A felsőd kimosom, és visszaadom.
Mandy xo xo "
Hazaértem. Délelőtt 10 óra van. Zaynnel találkoztam és Perrievel.
Köszöntem nekik, majd leültem közéjük, a fotelba.
- Ti meg? - kérdeztem tőlük mosolygós képpel.
- Perrivel úgy döntöttünk, hogy újra összejövünk. - mosolyogva nézett a lányra, majd megsimította a lábát.
- Mandy. - szólított meg Perrie. - Szeretnék bocsánatot kérni, ami a múltkor történt. Az aznap előtt voltam egy buliban, és többet ittam a kelleténél. - felállt, majd megöleltük egymást.
- Semmi gond. Örülök neki, hogy újra együtt vagytok. - mosolyogtam, és Zaynre kacsintottam.
Átöltöztem, letusoltam, majd mentem is a stúdióba.
Skylar épp a dalával volt elfoglalva. Én leültem egy székre. Néztem őt. Nagyon szép és tiszta hangja van.
Egy idő után meg csörrent a telefonom. Egy SMS-t kaptam, aputól. Írta, hogy anyának még mindig stabil állapota van. Életjelet adott, mert megszorította gyengéden a kezét.
Én ezen mosolyogtam. Örültem, hogy anya nem sokkal, de azért jobban van.
Lucas beintett a szobába. Skylarrel énekeltem egy dalt. Végül is "A Capelláz"-tunk egy kicsit.
Nagyon vicces volt. Különb féle vicces hangok. Istenem. Az a pár perc.
4 óra körül indultam haza.
Elővettem a DJ pultom, és egy mixet el is kezdtem. ( Ja bocs. Ezt még nem mondtam. 3 éve Dj-zem, szeretem amit csinálok. Nem mindig van kedvem elővenni, de ilyen pillanatokkor jó ha ki tudom magamból adni a kiadandót. )
Skylar is hazaért. Meghallotta a zenét a szobám felől.
- Miért rohantál el olyan hamar?
- Anyát látogattam meg. Felébredt a kómából. - gondolkodás nélkül csókoltam meg.
Skylar tekintete meglepett és merev volt. Lefagyott amit csináltam.
- Miért csókoltál meg?
- Én sem tudom miért. - dadogtam. - Bocsánat.. - néztem le a földre, és kiléptem a szobából.
Letusoltam, majd felöltöztem. Jenna hívott, hogy nem-e lenne kedvem elmenni egy bálba.
Miért is ne? Már elég régen kapcsolódtam ki.
Estére egy dögös vörös színű ruhát vettem fel, egy fekete füstös sminket készítettem, az ajkaim szintén vörösek voltak. A cipőm egy fekete Converse torna cipő volt. Utálom a magas sarkút!!!
A hajamat begöndörítettem, és irány a bál!
- De dögös itt valaki! - tett egy megjegyzést rám Sky.
- Köszi - mosolyogtam, és el is pirultam - egy bálba megyek. Nem jössz?
- Áhh.. fáradt vagyok. - ellenkezett. - Bár lehet, hogy elmegyek. Hol lesz?
A címet megadtam, és kiléptem az ajtón.
Szabadtéri buli volt, szóval még jó, hogy lapos talpú cipőt vettem fel.
Ott volt Jay és a deszkás haverjai akiket ismertem. Látásból. Elég sokan voltunk, vagy száznál is többen.
Egy asztalhoz leültem, és kértem egy pohár vodka narancsot. Utána úgy fel lettem pörögve, hogy elkezdtem én is táncolni.
* Skylar szemszöge *
Elmegyek én is arra a bálra. Nem leszek rosszul egy kis lazítástól.
Elmentem zuhanyozni, a hajamat belőttem, egy laza szürke zakót, alá egy fehér trikót, nadrágként egy fekete farmert, és egy fekete cipőt vettem fel. Elindultam a bálra, a címet bepötyögtem a térképbe, és indultam is.
Amint megérkeztem láttam azt a vörös szerkót. Rögtön tudtam, hogy Mandy lesz az.
Elkezdtem nevetni a táncmozdulatain, és oda mentem hozzá.
- Na ki jött el? - böktem meg a hátát, amire ő is nevetni kezdett.
- Szia. - mondta. - Hogy-hogy eljöttél?
Vonogattam a vállam.
- Gondoltam nem kéne kihagyni. - egy lassú dalt játszottak. - Táncolunk?
- Bocs, de muszáj innom valamit. - ment a pulthoz. - Egy vodka narancsot kérnék.
- Szerintem már eleget ittál. - vettem ki a kezéből a poharat, és húztam a tánctérre. - Inkább táncoljunk.
Csodás volt vele az a pillanat. Amíg én józan voltam a lány félrészegen a karjaimban. Igaz nem a legmesésebb, de attól még jó.
Vége lett a lassú dalnak. Mandy kiment a tömeg közül, és leült egy padra nem olyan messze a bulitól.
Én utána mentem, mert közben beszélgettem egy manussal.
Amikor láttam a padon ülni azt is láttam, hogy sír.
- Miért sírsz? - kérdeztem tőle.
- Skylar. Szeretlek. De ez nekem túl sok. Nem akarok tőled semmit! Értsd már meg! Az igaz, hogy én ajánlottam neked, hogy gyere ide, meg az is, hogy én csókoltalak meg. De ez mind csak miattad van!
Nem akarok tőled semmit! Értsd már meg! - ordibált velem. Úgy ahogy még senki, és azzal elviharzott.
Én inkább hagytam hadd menjen.
1 óra múlva elindultam, hogy érezze azt, hogy neki is van tere.
Mandy csomagolt.
* Harry szemszöge *
- Srácok, srácok. - hívtam fel magamra a figyelmet miközben a turné buszt vizsgáltuk. - Figyeljétek Louis képét! - az ujjam Lou orrához tettem a buszon.
- Ha-ha. Vicces Harold. - elkezdett nekem indulni. Én futottam előle, majd mint a kisgyerekek futottunk körbe. És körbe.. és körbe.
- Állj, állj, állj. - emeltem fel a telefont. - Mandy hív.
- Harry.. - szólt bele a telefonba rekedt hangon. - szeretnék hozzád költözni. - Hozzám? Mi van Skylarrel?
- Mi történt? - kérdeztem tőle.
- Skylarrel összevesztem. Szeretnék már egy kis teret. Ezt majd szeretném a szemedbe mondani, mert úgy érzem, hogy ez így nem okés. Nálatok?
- Nálunk.
- Majd mindent elmondok. Csak ne bánts. - ezt már sírva mondta. Vagyis csak azt hiszem, mert úgy hallottam.
- Srácok. Bocs nekem mennem kell. Mandy... - gondolkodtam - azt hiszem nincs jó passzban. Majd reggel. - köszöntem el a fiúktól, és indultam is haza.
Korgott a gyomrom. Már Augusztus 10-e van. Neee! Kérem vissza Június 20-át!!
Miért pont ezt a napot? Mert ekkor volt a legjobb napom az egész nyáron.
Vagyis ez is. De ez hosszú....
Lementem a konyhába, és egy tálba öntöttem ki egy kis müzlit.
Harold még aludt, nem akartam felkelteni. Felmentem a szobájába, és nyomtat egy csókot az arcára.
Egy kis üzenetet hagytam az ágya melletti kis asztalkán. Ez állt a levélben:
" Jó reggelt fürtöcském! Remélem, hogy jól aludtál. Én remekül. Sokkal jobban érzem magam, ha melletted lehetek. Haza mentem, csak hogy tudd hol vagyok. A felsőd kimosom, és visszaadom.
Mandy xo xo "
Hazaértem. Délelőtt 10 óra van. Zaynnel találkoztam és Perrievel.
Köszöntem nekik, majd leültem közéjük, a fotelba.
- Ti meg? - kérdeztem tőlük mosolygós képpel.
- Perrivel úgy döntöttünk, hogy újra összejövünk. - mosolyogva nézett a lányra, majd megsimította a lábát.
- Mandy. - szólított meg Perrie. - Szeretnék bocsánatot kérni, ami a múltkor történt. Az aznap előtt voltam egy buliban, és többet ittam a kelleténél. - felállt, majd megöleltük egymást.
- Semmi gond. Örülök neki, hogy újra együtt vagytok. - mosolyogtam, és Zaynre kacsintottam.
Átöltöztem, letusoltam, majd mentem is a stúdióba.
Skylar épp a dalával volt elfoglalva. Én leültem egy székre. Néztem őt. Nagyon szép és tiszta hangja van.
Egy idő után meg csörrent a telefonom. Egy SMS-t kaptam, aputól. Írta, hogy anyának még mindig stabil állapota van. Életjelet adott, mert megszorította gyengéden a kezét.
Én ezen mosolyogtam. Örültem, hogy anya nem sokkal, de azért jobban van.
Lucas beintett a szobába. Skylarrel énekeltem egy dalt. Végül is "A Capelláz"-tunk egy kicsit.
Nagyon vicces volt. Különb féle vicces hangok. Istenem. Az a pár perc.
4 óra körül indultam haza.
Elővettem a DJ pultom, és egy mixet el is kezdtem. ( Ja bocs. Ezt még nem mondtam. 3 éve Dj-zem, szeretem amit csinálok. Nem mindig van kedvem elővenni, de ilyen pillanatokkor jó ha ki tudom magamból adni a kiadandót. )
Skylar is hazaért. Meghallotta a zenét a szobám felől.
- Miért rohantál el olyan hamar?
- Anyát látogattam meg. Felébredt a kómából. - gondolkodás nélkül csókoltam meg.
Skylar tekintete meglepett és merev volt. Lefagyott amit csináltam.
- Miért csókoltál meg?
- Én sem tudom miért. - dadogtam. - Bocsánat.. - néztem le a földre, és kiléptem a szobából.
Letusoltam, majd felöltöztem. Jenna hívott, hogy nem-e lenne kedvem elmenni egy bálba.
Miért is ne? Már elég régen kapcsolódtam ki.
Estére egy dögös vörös színű ruhát vettem fel, egy fekete füstös sminket készítettem, az ajkaim szintén vörösek voltak. A cipőm egy fekete Converse torna cipő volt. Utálom a magas sarkút!!!
A hajamat begöndörítettem, és irány a bál!
- De dögös itt valaki! - tett egy megjegyzést rám Sky.
- Köszi - mosolyogtam, és el is pirultam - egy bálba megyek. Nem jössz?
- Áhh.. fáradt vagyok. - ellenkezett. - Bár lehet, hogy elmegyek. Hol lesz?
A címet megadtam, és kiléptem az ajtón.
Szabadtéri buli volt, szóval még jó, hogy lapos talpú cipőt vettem fel.
Ott volt Jay és a deszkás haverjai akiket ismertem. Látásból. Elég sokan voltunk, vagy száznál is többen.
Egy asztalhoz leültem, és kértem egy pohár vodka narancsot. Utána úgy fel lettem pörögve, hogy elkezdtem én is táncolni.
* Skylar szemszöge *
Elmegyek én is arra a bálra. Nem leszek rosszul egy kis lazítástól.
Elmentem zuhanyozni, a hajamat belőttem, egy laza szürke zakót, alá egy fehér trikót, nadrágként egy fekete farmert, és egy fekete cipőt vettem fel. Elindultam a bálra, a címet bepötyögtem a térképbe, és indultam is.
Amint megérkeztem láttam azt a vörös szerkót. Rögtön tudtam, hogy Mandy lesz az.
Elkezdtem nevetni a táncmozdulatain, és oda mentem hozzá.
- Na ki jött el? - böktem meg a hátát, amire ő is nevetni kezdett.
- Szia. - mondta. - Hogy-hogy eljöttél?
Vonogattam a vállam.
- Gondoltam nem kéne kihagyni. - egy lassú dalt játszottak. - Táncolunk?
- Bocs, de muszáj innom valamit. - ment a pulthoz. - Egy vodka narancsot kérnék.
- Szerintem már eleget ittál. - vettem ki a kezéből a poharat, és húztam a tánctérre. - Inkább táncoljunk.
Csodás volt vele az a pillanat. Amíg én józan voltam a lány félrészegen a karjaimban. Igaz nem a legmesésebb, de attól még jó.
Vége lett a lassú dalnak. Mandy kiment a tömeg közül, és leült egy padra nem olyan messze a bulitól.
Én utána mentem, mert közben beszélgettem egy manussal.
Amikor láttam a padon ülni azt is láttam, hogy sír.
- Miért sírsz? - kérdeztem tőle.
- Skylar. Szeretlek. De ez nekem túl sok. Nem akarok tőled semmit! Értsd már meg! Az igaz, hogy én ajánlottam neked, hogy gyere ide, meg az is, hogy én csókoltalak meg. De ez mind csak miattad van!
Nem akarok tőled semmit! Értsd már meg! - ordibált velem. Úgy ahogy még senki, és azzal elviharzott.
Én inkább hagytam hadd menjen.
1 óra múlva elindultam, hogy érezze azt, hogy neki is van tere.
Mandy csomagolt.
* Harry szemszöge *
- Srácok, srácok. - hívtam fel magamra a figyelmet miközben a turné buszt vizsgáltuk. - Figyeljétek Louis képét! - az ujjam Lou orrához tettem a buszon.
- Ha-ha. Vicces Harold. - elkezdett nekem indulni. Én futottam előle, majd mint a kisgyerekek futottunk körbe. És körbe.. és körbe.
- Állj, állj, állj. - emeltem fel a telefont. - Mandy hív.
- Harry.. - szólt bele a telefonba rekedt hangon. - szeretnék hozzád költözni. - Hozzám? Mi van Skylarrel?
- Mi történt? - kérdeztem tőle.
- Skylarrel összevesztem. Szeretnék már egy kis teret. Ezt majd szeretném a szemedbe mondani, mert úgy érzem, hogy ez így nem okés. Nálatok?
- Nálunk.
- Majd mindent elmondok. Csak ne bánts. - ezt már sírva mondta. Vagyis csak azt hiszem, mert úgy hallottam.
- Srácok. Bocs nekem mennem kell. Mandy... - gondolkodtam - azt hiszem nincs jó passzban. Majd reggel. - köszöntem el a fiúktól, és indultam is haza.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)