11.r

Zayn fogta a kezem.
Ránéztem, elmosolyodtam, majd megszorítottam a kezét. Teljesen elfeledkeztem Harryről. Csak Zayn járt az eszemben. Visszaaludtam.
Reggel.. persze reggel volt az... Szóval délben keltem fel. Eszembe jutott, hogy találkozóm van Jennaval.
Gyorsan felhuppantam az ágyról, letusoltam, egy kis szempillaspirál és szemceruza, felöltöztem, a hajamat lazán összefontam és mentem is. Mármint reggelizni.
Közben felhívtam Bunny B.-t.
- Szia Jay! - üdvözöltem - Akkor hol találkozunk?
- Hali - visszaköszönt - Amm. - gondolkodott.... - A moziban?
Mozi? Nem is olyan rossz ötlet. Beleegyeztem, majd fél kettőkor el is indultam.
10 perc alatt a mozihoz értem, ő rá (szokás szerint) még 10 percet kellett várni...
- Végre, hogy itt vagy. - öleltem át. - Régen láttalak. Már hiányoztál.
- Te is csajszi. - hajába túrt, majd a nap a szemébe világított. Így hunyorított. De dögösen...
Meg is néztünk egy filmet. A film alatt Harry hívogatott többször is. Nem vettem fel, mert le voltam némítva.
De rezegni rezgett. Éreztem, hogy valaki nagyon keres.
A moziból kiérve kaptam elő a mobilt, megnéztem, hogy kinek voltam olyan fontos.
Nekimentem. Túlságosan belemélyültem a keresgélésbe. Hazzának mentem neki.
Megfogta a kezeimet, majd az államat, felemelte a fejem, majd megcsókolt.
- Szia szépfiú. - mosolyodtam el.
- Szia szexi. - vissza mosolygott. - Már értem, mért nem vetted fel a telód. - simogatta meg a kezem.
Abban a pillanatban kiért Jay. Harry rögtön rákapta a szemét. Jenny csak mosolygott, majd kezét nyújtotta.
- Ja igen. Harry, Jenna. Jenna, Harry. - mutattam be egymásnak őket. - Ő a legjobb barátnőm. Jenna Wolfart.
- Szia Harold. - nevetni kezdett. - Becenevem Bunny B., így is szólíthatsz.
Néztem őket. Harry csak lepődten bámulta a lányt, majd a kocsiban odasúgta.
- Te ilyeneket is ismersz?
- Igen. Mert? - néztem vissza rá.
- Úgy gondoltam, hogy ha már akkor zárkózott voltál. Akkor az után is. - próbált minél halkabban mondani, ugyanis Jenna a hátsó ülésen dekkolt.
- Amikor elmentél, akkor muszáj volt össze szednem a bátorságom. - fordítottam komolyra a szót.
- Sajnálom ami akkor történt. - hajolt közel a fülemhez - Én szeretlek, és szeretni is foglak! - és megpuszilta az arcom.

* Bunny B. szemszöge *

Ha most ezt azért csinálja, mert tudatni akarja velem, hogy járnak akkor oké.
Egy barát pasijára nem mászok rá. Ezt már rég megfogadtam Mandyvel...
- Hé Harry. - szóltam hozzá - Tudom, hogy jártok. Nem para.
- Ok. - nézett Harold egy kissé lepetten. - Te jársz valakivel?
- Nem. Nem is nagyon szeretnék. Nekem itt van a deszka, a zene.. - hadartam. - Szóval nekem más nem is kell. Egy ideig még nem akarom lekötni magam senki mellett. - ezzel be is fejeztem a mondanivalómat, majd vissza tértem a zenehallgatáshoz. Harryn csak annyit láttam, hogy bólogat, majd vissza fordul.
Mosolyogni kezdtem rajta, amit próbáltam vissza fojtani, de nem ment.
Kitettek a ház elé. Panelban lakom. A negyedik emeleten.

* Mandy szemszöge *

- Itt? - néztem hátra Jennyre, aki a mobiljával volt elfoglalva.
- Ja. Köszi Mand. - mosolygott. - Majd még hívlak.
Harry is elköszönt a puszta mosolyával. 15 perc furikázás után megálltunk Harry háza előtt.
- Mandy. Szeretném ezt az estét veled tölteni. - fogta a kezem.
- Biztos? - kérdeztem, mert Zayn ugye otthon van. Meg Skylar is.
- Igen. 100%!
Így hát hazafele vettük az irányt. Azaz hozzánk.
10 perc alatt oda is értünk.
Sky ügyeskedett valamit a konyhában, közben énekelt. Belemerült az énekébe...
Harryre néztem, majd arra gondoltam, hogy hátulról megijesztem.
Meg is történt. Harryvel elkezdtünk röhögni, mert Skylar kiejtette a kezéből a tálat, amiben a gyümölcssaláta volt. Nagyot repült pár szem alma darabka.
- Mandy! - idegesnek látszott. - Most ezt mért kellett? - Én még mindig nevettem, próbáltam a számat csukva tartani.
- Hé haver... - ment közelebb hozzá Harry. - azért valljuk be. Vicces volt. -megint nevetésbe fulladtunk. Azért Sky is nevetni kezdett.
Leültünk az asztalhoz. Zayn lejött az emeletről, és elkeseredten látta meg Harryt mellettem.
Amilyen vidám volt, olyan fapofát vágott utána. Közben azért próbált mosolyogni.

A vacsival készen voltunk. Mindenki elment aludni. Harry arra gondolt, hogy mellém fekszik le aludni. De mivel az én ágyam egyszemélyes... így hát Zaynnel egyeztek meg.

Reggel lett. Letusoltam.... végül is azt csináltam amit minden reggel.
Sietek le a lépcsőn, a telefon a kezemben, hogy lerakjam a konyhapultra, hátha hív Jenna.
Harold még aludt. Hátulról egy kis motoszkálást hallottam. "Biztosan képzelődök."- gondoltam.
- Buu! - ijesztett meg egy hang, majd megcsókolt.

/ Írjatok komikat! És bocs, hogy ez rövidre sikeredett. :) /

10.r

El terhes? Miből gondolja ezt? Végül is, egy teszt végzésekor kiderülhet, de az is tévedhet. Vagy terhességi jelenségek. (?)
- De biztos ez? - kérdeztem rá nagyra nyitott szemmel, mert még mindig meg voltam lepődve.
- Nem tudom. Még nem voltam nőgyógyásznál. De ezek a terhesség jelei megvannak. Persze az is lehet, hogy csak elkaptam valamit. - mondta zavarodottan.
Mondtam neki, hogy menjünk el a kórházba, és vizsgáltassa ki. Ebbe beleegyezett.
10 perc múlva ott voltunk, egy fél órát vártunk mire be tudott menni. Mondta, hogy menjek vele.
Az orvos bebizonyította, hogy Eleanor terhes.
Nem tudott mit csinálni. Ezzel jár az, ha az ember nem védekezik.
Bele gondoltam abba, hogy mi van ha én is? Bár Harry eléggé felkészült az aznap estéhez.
Elmentünk Eleanorék házába. Főztem neki teát, megittuk. Egy órát beszélgettük, hogy most mi legyen.
Lou nem tudott az egészről semmit. Ha meg El elmondja neki akkor el is hagyhatja.
Délután 5 órakor Louis hazaért. Látta, hogy ott vagyok barátnőjével, és próbáltam vidítani.
- Mi a baj kicsim? - kérdezte Lou. - Valaki bántott?
- El.. elmondjam neki? - suttogtam halkan, amilyen halkan csak tudtam, de annyira azért nem. Csak, hogy Louis ne hallja meg, de Eleanor értsen belőle valamit.
- Nem kell. - mondta szaggatva. - Lou. Azt hiszem terhes vagyok. - mondta sírva, majd odament Louishoz, és átkarolta.
- De... de ez.. - lefagyott. Teljesen. Nem bírt megszólalni. 20 évesen egy gyerek? És apának lenni?
- Igen. Ez biztos. Voltunk nőgyógyásznál. - avatkoztam közbe a dadogásnak.
Elköszöntem tőlük, magukra hagytam őket. Beszéljék meg, a megbeszélni valót.
Este 7 óra. Rég láttam már Harryt. Biztosan otthon van.
Oda értem.
- Szia Cseppem. - köszöntött vidáman. De látta, hogy én nem repesek az örömtől. - Mi a baj? - simította meg az arcom, és adott a homlokomra egy puszit.
- Semmi. Csak elgondolkodtam. - nem nagyon voltam beszédes kedvemben. Bementem, és lehuppantam a kanapéra. - Eleanor terhes. - végre kiböktem.
- Várandós? - nagyra nyitott szemekkel nézett rám. Az arcáról rögtön lefagyott a mosoly.
- Igen. És azon gondolkodtam el, hogy mi van akkor, ha én is? - próbáltam higgadt maradni. Magamban tartani a könnyemet. - Bár nálam még nem jelentkezett a terhességnek a jele. - mondtam.
Harry nyomban megölelt. Mondta, hogy biztosan nem, mer mi védekeztünk.
Este 10 óra.
Jézusom. Nagyon késő van. Haza kéne mennem.
Haza is mentem. Skylar meg Zayn ott csinálta a vacsit. Igen. Ilyen későn. Valami gond van?
Végül is salátát csináltak, meg mellé apróra vágtak sült csirkét.
- Ó, de aranyosak vagytok. -mondtam nekik örömömben. Korgott a gyomrom. Dél óta nem nagyon ettem valami sokat. Látszott rajtam, hogy még mindig nem vagyok olyan jó kedvemben.
- Mi a baj? - lépett oda hozzám Skylar.
- Mandy. Szólalj meg. - rázott meg Zayn.
- Lehet, hogy terhes vagyok. - néztem a földet még mindig. - De ez nem biztos. Csak el gondol...
- Mi az, hogy terhes vagy? - vágott közbe a szavamnak Zayn. - Az nem lehet! Túlságosan fiatal vagy te ahhoz! - Zayn dühösnek látszott.
- Hagyjad. Hadd fejezze be. - csillapította le őt Sky.
- Köszönöm. - egy kis mosoly látszott. - Ez nem biztos, elgondolkodtam rajta. Igazából El a várandós. És az biztos. Délután óta őt vigasztalgatom. - céloztam a kajára.
Zayn megnyugodott. De aztán kivilágított a feje fölött lévő villanykörte.
- El terhes? És ezt Louis tudja? - kérdezősködött.
- Igen, és igen. Pont akkor jöttem el tőlük, amikor odaért Lou. - halkan motyogtam - Utána meg Harryhez mentem.
Skylar megölelt. Leültetett az asztalhoz, majd elém rakta a kaját.
11 perc múlva hívta Louis Zaynt.

* Zayn szemszöge *
- Hello tesó. El terhes. - mondta Loui.
- Igen, tudom. Mand már beszélt róla. - beszéltem, de nem a megszokott módon.
- Te olyan bölcs vagy. Nem tudnál valahogyan segíteni? - dicsérgette őt Lou.
- A lényeg, hogy ne hagyjad el. A szerelmetek közé ne álljon semmi. - mondtam bölcsen, majd Mandyre néztem. És letettem.

* Louis szemszöge *
Szeretem Elt. De az, hogy gyerekem legyen.. 20 évesen. Nem tudom eldönteni. A szülei kinyírnak. Főleg az apja, ha megtudja.
- El. Nem szakítok veled. Szeretlek, és szeretni is foglak. Ha jön a gyerek, ha nem.
- Én is szeretlek Lou. - nézett rám a teljesen kisírt szemeivel. - Épp azért szeretlek, mert hiába vagy fafejű, akkor is egy helyes pasi, aki mindenbe beleüti az orrát. És mindenben támogatsz.
Megcsókoltam, majd a hasára tettem a kezem.
- Téged is szeretni foglak kis krapek. - mondtam a leendő kisbabának.

* Mandy szemszöge *

- Ki volt az? - kérdeztem Bociszemre nézve.
- Áh. Csak Louis. Az Eleanor ügyben. - mondta elcsépelten. - Manny. Beszélhetnék veled?
Bólogattam. Nem tudtam miről akar velem beszélni. Felmentünk a szobájába.
Ismét azt mondta, hogy szeret. Jobban szeret, mint akkor Perrie-t.
Én sem tiltakoztam, mert az igazság, hogy ő is nagyon tetszik nekem. De én már Harryvel leköteleztem magam.
Lefektetett az ágyra. Majdnem, hogy rám feküdt. Elkezdett csókolgatni.
Lefeküdtünk egymással. Zayn ágyában aludtam.
Ismét csókolgatást éreztem.
"Harry? Mi a...? Skylar? Ti mi az istent kerestek itt?
MENJETEK EL INNEN!" -egy idei ordibálgatás után ( a többire már nem emlékszem) felébredtem.
Csak egy rossz álom volt...

9.r

* Zany szemszöge *

Felébredtünk. Össze pakoltuk a cókmókunkat és mentünk is.
- Csörög a telefon. - mondta Mandy. - Zayn! - nézett rám, majd a mobilomra.
- Perrie hív. Fel vegyem? - kérdeztem.
Végül felvettem. Perr azzal kezdett, hogy kezdjük újból. Mondtam neki, hogy ehhez idő kell.
Jó barátok vagyunk egymással, és maradunk is.
- Mit mondott? - kíváncsiskodott Mand.
- Szeretne újra együtt lenni velem.
- Ahogy hallottam nem egyeztél bele. - megállt a kocsi előtt. - Nem hallgatóztam. Csak van fülem! - és kinyitotta a csomagtartót. Én közben rajta néztem végig, és elmosolyodtam.
Amint mentünk Skylar házához Mandy beszélt.
- Lehet, hogy még is fősulira kéne mennem. Nincs semmi tennivalóm. Vagyis van. De azon kívül. Mi van, ha nem leszek megfelelő zenésznek? - gondolkodott el. Én nem mondtam semmit, mert nem akartam bonyolódást.
Megérkeztünk. Szép háza van. Kint várt a kocsibejárón. Üdvözölt minket, majd bekísért.

* Mandy szemszöge *
- Köszi Sky. Imádlak!! - öleltem meg. - Na most megyek és lógok egyet a neten fősuli után.
- Fősuli? Minek neked az?? - értetlenkedett, de igaz nem volt ott a beszélgetésnél a kocsiban.
- Elhatározta, hogy inkább megy főiskolára. - magyarázta neki. - Megyek kipakolok, majd dumálunk még. És kösz a helyet. - köszönte meg Zayn.
Kerestem nem messze egy fősulit, "University of London" fősulit.. jövőre ide kéne jelentkeznem.
Hátha felvesznek. Jelentkeztem is.
Felhívtam apát, és mondtam neki, hogy kerestem egy Londoni fősulit. Örült neki, mondta, hogy ha akarok, akkor vissza mehetek. Mondtam neki, hogy nem akarok vele egy házban lakni. És kinyomtam a telefont.
Délben hívott Harry
- Szia Cseppem. Merre vagy? - igen. Ő így becézett engem. Ugyan is sokszor hullajtottam már könnyet.. de ezt ti is tudjátok.
- Szia fürtöcske. Apámmal elég rendesen össze vesztem, és kirakott minket a házból. Éjjel egy Motelban aludtunk Zaynnel. Most pedig Skylarnél vagyunk. Itt fogunk lakni egy ideig. - mondtam neki, bízván, hogy nem kezd el egy vitát.
- Miért nem hívtál fel engem máris? Segítettem volna. - fhúú de gondoltam, hogy ezt fogja elkezdeni.
- Azért, mert már elég késő volt. - persze nem mondtam neki igazat. - Nem akartalak zavarni. De nyugi nem lesz semmi problema. - próbáltam finoman nyugtatgatni.
- Biztos? Mert ha kell akkor tudok segíteni valamiben. - próbált infót gyűjteni.. de én nem mondtam semmit.
- Köszi kedves, de nem kell. - utasítottam vissza, majd elköszöntünk egymástól.
Zayn jön fel. Mosollyal az arcán. Én megszeppenve néztem, ahogy közeledik. Neki tolt a falhoz, majd elkezdte csókolgatni a nyakam.
- Zayn! Légyszi ne. Még meglátja Sky! - toltam el magamtól a bestiát, aki nem bírt érzelmeivel.
- Mandy! Most már biztos kettesben lehetünk! - próbált megcsókolni. Bociszem sokkal vadabbnak tűnik, mint Harry. - Te is mondtad, hogy szeretsz.
- Igen, ez így van. - próbáltam elszabadulni. - De akkor sem lehet. Szeretlek, de mint csak egy jó barátot.- toltam el magamtól. Skylar épp akkor nyitott be. Látta, hogy Zayn is bent van a szobámban.
" Istenem. Miért? " -gondoltam.

* Skylar szemszöge *
Mi a f..? Ezek mit csinálnak itt..?
- Úh, bocsi srácok. - próbáltam úgy tenni, mintha semmit nem láttam volna. - Remélem nem zavartam meg semmilyen eszmecserét. - a szót terelgettem más felé. - Mandy. Ideje lenne indulni a stúdióba.
- Rendicsek! - vidám tekintettel kapta fel oldaltáskáját, majd kicammogott a szobából, le a lépcsőn, a nappalin át egészt a kocsiig. Én bevallom végignéztem rajta.
Zayn is nézte, de ő szomorúan. Leült a lány ágyára, majd a mobilját nézegette. Biztos SMS-t ír valakinek.

* Harry szemszöge *

" Zayn merre vagy már? Rég itt kéne lenned tesó. Próbánk van.!! "
Írtam neki, mert nem jelent meg.
" Franc. Bocs, csak a költözködés... "
Fél óra ment el azzal, hogy nem ért ide időben. Még mindig ki van bukva valamin vagy mi az isten? (?)
- Végre, hogy itt vagy. Már jó, hogy jössz. Háromnegyed órája itt kellett volna lenned. - főnökösdit tartott Liam.

* Mandy szemszöge *

Délután 3 óra. Elég fáradt vagyok már. De még csak 3 óra. Mit fogok csinálni, amikor fősulis leszek? Az igaz, hogy az is közbe játszik, hogy reggel elég korán felkeltem.
"Felmegyek Face-re. Már egy hete nem láttam semmit. Ami új lenne."-gondolkodtam el.
'beléptem'
" ÚR ISTEN. Az meg mi? " -bámultam a képernyőt nyitott szájjal. - " Áh. Szóval ilyen az, ha az ember nem lép be egy időre FB-re... " -csodálkoztam. - " Óh. Bunny B.. milyen régen láttam. Rá írok."
( Tudni illik, hogy Bunny B. a legjobb fej csaj az egész világon. Hiába színes a haja, meg deszkázik. MIX-eket csinál. Ő a legjobb. Igazából Jenna Wolfart- nak hívják. Velem egy idős.. Onnan kapta a becézését, hogy deszkával mindig trükköket csinált... ugrált java részt. A B. meg onnan jött, hogy 2. helyezett lett a bajnokságon csajok közül..)
- Hali Mand. Mi van veled? - írta Jenny.
- Szia. Nem nagyon sok. Csak épp 3 srác közt vergődök (?). Veled?
- Nem tudnánk valahol ütközni? Londonban vagy, mi?
- Ja. Sajna ... - szomorodtam el.
- Mi az, hogy sajna? Londonban lakom én is. Itt volt a legutóbbi verseny. Akkor holnap? Figy. küldök egy SMS-t, majd akkor meg dumáljuk. - és elköszönt. Olyan jó, hogy végre egy lánnyal is lóghatok.
Kopogtatnak az ajtón. A szoba ajtómon. El volt az.
- Szia. - köszöntem.
- Szia, megleptelek? - kérdezte mosollyal.
- Egy kicsit. Mi járatban? - érdeklődtem.
- Tudod.. csak már neked nem mondtam el. Kivéve a fiúkat. És Louist is. Danielle és Perrie is tudják. - bökd már ki!
- Mond már. - sürgettem.
- Szóval. Azt hiszem terhes vagyok.
.........

/Komit ide is írj légyszii!!/

8.r

Skylar nagyon aranyos volt. Persze eléggé forró volt a kaja, de semmi gond.
Nevetni kezdtünk. A nagy röhögésre Harry ébredt fel. Hallja, hogy egy pasi van lent a konyhában velem.
- Te meg ki vagy? - mellém lépett, és átkarolt a hátam mögül.
- Harry. Már mondtam! Ő Skylar Astin! - világosítottam fel.

*Skylar szemszöge*
Most mi van? Nem lehet egy olyan csinos lány a barátom, mint Mandy?
- Hello Harry. Skylar vagyok. - nyújtom felé a kezem.
- Hello. - kezetráztunk. -miért jöttél? -kérdezősködött ismét Hazz'.
- Igaziból Mandyhez jöttem. Vagyis nem a te házadhoz, hanem az övékhez. -magyarázkodott. - Gondoltam együtt lógok vele.
Harry fáradtan, de megértette, hogy nem akarok semmit barátnőjétől. Az igaz, hogy érzek valamit. Csak azt nem tudom, hogy jó-e amit érzek vagy nem.?

*Harry szemszöge*
"Istenem. Kivel fut össze a csaj?"- gondoltam.
Egy üzenet Zayntől :
" Hé. Mandy nálatok van? "
Én:
" Igen. Itt aludt. Mert? " -de erre már nem válaszolt.
El mentem zuhanyozni. Zuhanyzás közben a tegnap estére gondoltam. Tökéletes volt.
Nagyon szeretem Mandyt. Nem akarom elveszíteni!

*Mandy szemszöge*
Már délelőtt 10 óra. Azt hiszem elköszönök Harrytől és megyek is haza.
Amikor hazaértem apu ott állt a teraszon.
- Hol járt a kisasszony? - kérdezte.
- Csak itt. Harrynél voltam. Anyu nem mondta? - magyaráztam.
- Nem szeretem, hogy ilyen sok időt töltesz ezzel a fajankóval. - fajankó? Komolyan..? Ennél unalmasabb dumát nem bír kitalálni? - Ideje lenne abbahagynod ezt. Jó lenne, ha elmennél egy főiskolára. Jobb lenne az neked, mint ha vele lennél.
- De apa! Van munkám! Éneklek. Énekelek egy stúdióban. Rengeteget.
- Nincs semmi de! Vagy mész főiskolára, vagy nincs találka ezzel a hogyishívjákkal. - fenyített.
- Utállak! - ordítottam neki.
- Mand. Épp az is elég, hogy ez a Zayn gyerek itt alszik nálunk!! - kiabálta utánam.

Amikor felértem a szobámba, becsaptam az ajtót. Zayn kopogott.
- Tűnj innen! - kiáltottam.
- Mandy. Én vagyok. Zayn. - nyugodt és kedves hangol szólalt meg. - most bemegyek jó?
- Mit akarsz? - kisírt szemmel néztem rá, majd elfordultam.
- Szeretném, ha megnyugodnál. Apád csak jót akar neked. - simította meg a vállam.
- De nekem ez így is jó! A stúdióban dolgozni a legjobb dolog! Nem akarok minden fölösleges dolgot tanulni. Az nem az én világom. Onnan is ki fognak majd rúgni. Nekem a Zene az életem!! - mutattam a díjaimra.
- Egy hangulat hullámon vagyunk. - mosolyodott el Zayn.
- Megölelhetlek? - kérdeztem.
- Ölelj. - egyezett bele. Majd egy jó hosszú ölelést tartottunk.

Apu benyitott.
- Mandy. Örülnék ha... - szét választódtunk egymástól. - Ti mit csináltok?
- Mr. Waterland ez csak egy baráti ölelés volt. Semmi komolyabb. - próbált segíteni a helyzeten Bociszem.
Felálltam az ágyról.
- Apa! Semmi közöd a magánéletemhez! - kiáltottam, majd gondolkodás nélkül megcsókoltam Zaynt.
- Tűnj innen! Menj a házamból! Nem fogom eltűrni, hogy egy ilyen ribanc itt lógatja a lábát! - ordibált velem. Úgy ordibált velem, ahogy még sosem. Fogtam egy táskát, belepakoltam a cuccaimat, amik befértek, és mentem is. Zayn próbálta nyugtathatni apát. Nem sikerült neki. Ő is csomagolt, majd kijött a házból.
Ezt jól megcsináltam! Én és a szerencsétlenségeim.
- Miért csókoltál meg? - békés hangon szólalt meg Zayn, megtörve a feszkót.
- Spontán jött. Nem volt ott más senki. - hajtottam le a fejem a vállára.
- Mandy. Nem szeretnék balhét senkivel. Szeretlek, de maradjunk csak barátok. - emelte fel a fejem a válláról. Amikor ezt kimondta nem tudom miért, de egy kissé rosszul esett.
- Rendben. Én sem akarom, hogy eltávolodj tőlünk. - fogtam a kezét. - És én is szeretlek!
Kint ücsörögtünk a kocsi parkolón.
Anyu 1 órával később jött haza. Látta, hogy én meg Zayn ott ülünk a ház előtt és beszélgetünk. Két táska telepakolva..
- Hova akartok menni? - felugrottam, majd elmeséltem mindent. - Zayn. Igaz ez?
- Igen Mrs. Waterland. - udvariaskodott.
- Szólíts csak Juliett-nek. - mondta anyu barátságosan. - Majd én beszélek ezzel az idiótával.
- Anya. Nem kell. Megoldjuk valahogy. Nem akarok egy olyan házában élni, aki mindig egy kutyának néz engem. Nem vagyok rabszolga!

Meg beszéltük. Anya adott egy kis pénzt. Az egy kis pénz alatt 500 fontot értek.
Kivettünk Zaynnel egy szobát. Persze két ágyasat. Majd reggel megoldjuk valahogy.
Este kaptam egy üzenetet Skylartől. Kérdezte, hogy nem-e jöhetne át hozzám.
Mondtam neki is egy történetet. Persze előtte felhívtam.
Nagyon kedves volt. Felajánlotta, hogy lakhatnánk nála egy darabig. Mondta, hogy elköltözött, mert a lakótársa egy barom... de ez hosszú.


/Szeretném, ha megjegyzés is lenne a blogra :)/

7.r

Szóval a tea.. reggel kilenckor találkoztam Skylarrel a közeli kávézóban.
Beszélgettünk a zenéről, hogy eddig hol jártunk. Én mondtam neki, hogy amint befejeztem a gimit, elég korán, mert nem nagyon ment nekem a tanulás. Az igaz, hogy azelőtt sokat jártam stúdiókba énekelni, szüleim is támogattak benne. Ha már tanulni nem akarok, akkor legyen valamilyen foglalkozásom. Így hát a zenei iparba gondoltam, hogy itt folytatnák a karrierem. A régi sulinkban volt sok '' Ki mit tud? '' és ott több versenyen is első helyen végeztem.
Sky mesélt arról, hogy ő másik gimnáziumba iratkozott, mert az apja máshol kapott jól fizető állást.
Úgy keveredett Londonba, amikor elvégezte a gimit, akkor költözött ide az egyik jó barátjához.
- Az tök jó - mondtam neki mosolyogva - és mi lesz amikor nem szeretnél már zenélni? - kérdeztem.
- Akkor? Semmi. A zenét nem tervezem abbahagyni. De ha mégis, akkor... akkor színész leszek. Színjátszó szakkörbe is jártam 2 évet. - mesélte büszkélkedve.
- Csúcs. Ha nekem muszáj lenne abbahagynom a zenélést... nem is tudom mit csinálnék. Valószínűleg én is színészkednék, kisebb szerepeket bevállalnék. - mondtam.
- Biztos jól színészkedsz. Aki zenélni tud, az színészként is jól jár. - mondta egy nagy mosollyal a végén.
A beszélgetés után elindultunk a stúdióba, lebeszéltük Lucasszal, hogy együtt éneklünk. Én és Sky.
1 óra alatt végeztünk is. Zayn jött elém kocsival. Amikor kiértem akkor láttam meg az autóját. Én meg Skylarrel nevetve jöttünk ki az ajtón.

* Zayn szemszöge *
'Az meg ki?' - gondoltam.
- Szia Zayn! Köszi, hogy elém jöttél. Haza viszel? - kérdezte Mandy.
- Mandy. Miért jöttem volna eléd? - mondtam neki vigyorogva. - Ő meg ki?
- Kicsoda? - nézett rám tudatlanul. - Ja ő.. Skylar Astin. Vele jártam egy gimibe anno. Harrynek is mondtam. Te nem hallottál róla?
Csak néztem, bólogattam. Haza vittem, a gyerekkel meg nem tudom mi volt.
Mikor hazaérkeztünk megfogtam Mandy kezét. Nem is tudom, de elborított a féltékenység.?
Felmentem vele a lépcsőn, a szobámba, leültettem az ágyra. Én leültem mellé.
- Ezt most miért? - kérdezte félelemmel teli tekintettel.
- Be kell vallanom valamit.. azt hiszem.... - nem mondtam végig. Felálltam az ágyról, megfogtam egy műanyag labdát. Csak fogtam a kezemben. Mandy felállt.
- Zayn... - már könnybe csordult a szeme. Közeledtem hozzá. Mikor már elég közel voltam hozzá... megcsókoltam.

* Mandy szemszöge *
- Miért csókoltál meg? - könnyebbült tekintettel néztem rá.
- Nem tudom. - zavarodottan próbált magyarázkodni. - Légyszi erről Harrynek egy szót se. Ha ezt megtudná akkor örökké utálna. - könyörgött Bociszem.
- Nem mondom el neki. Nem is akarom elmondani neki. Nem akarom elveszíteni.
Mindketten úgy mentünk le a nappaliba, mint ha mi sem történt volna.
Egy kopogásra lettünk figyelmesek. Perrie kopogott. Tudta, hogy Zayn nálunk lakik.
- Mit keresel itt? - kérdezte a lány.
- Miután nem volt hol laknom, ezért egy szállást kellett találnom valahol. -magyarázta Zayn.
- Figyelj. Nem beszélhetnénk meg? Még mindig szeretlek. Csak aznap nagyon ki voltam bukva. - kérte meg Perrie a békülést.
- Sajnálom. De.. én is szeretlek. Csak mint egy jó barátot. - őszintén viselkedett Zayn.
- Ó értem én. Szóval ezzel az utcasarkival jársz? - beszólt nekem Perrie. Pedig ezt nem is gondoltam volna róla.
- Hé. Nem vagyok sarki. - ekkor lépett be Harry, mert tárva nyitva volt az ajtó, amiben én álltam.
- Ki nem utca sarki? - kérdezte fürtöcske.
- De, persze, hogy ez a csaj egy... - Zayn ekkor befogta exe száját.
Nem bántotta, de jobb, hogy ki sem ejti a száján. Én sem akartam ezt hallani. Főleg azt nem akartam, hogy nagyobb botrány legyen belőle.

Perrie lenyugodott és elment. Megkönnyebbültünk én meg Bociszem.
Harry az ölébe rángatott.
- Hazz', ne Zayn előtt. - forgattam a fejem.
- Miért ne? - kérdezte.
- Semmi gond. - mondta Zayn, majd elment.

Már beesteledett. Este 9 óra. Zayn elment fürdeni, Harryvel énekeltem. Elénekeltük a 'Summer Love'-ot.
Bociszem csatlakozott, mikor jött le a lépcsőn. Elkezdett sírni. Megöleltem, és nevetni kezdtünk minden.
- Zayn. Ne sírj. Nevess. Az jobban áll. -mondtam neki egy nagy mosoly keretében Harryvel.
Ő is elkezdett mosolyogni.
Megvacsizott, majd ment aludni.
Hazza mondta, hogy menjek át hozzá. Át is mentem.
Megnéztünk egy romantikus filmet. Még több dalt énekeltük, többségben 1D dalt énekeltünk, mert neki az jobban ment.
Este 11-kor elmentem fürdeni. Persze, hogy nem raktam el valami pizsit.
Így hát kunyiztam egyet fürtöcskétől. Pont, hogy felvettem a pizsit, amikor hátulról megtámadott.
- Csiki támadáás!- ordította.
- Ne, légyszi ne! Nagyon csikis vagyok. Nee!- sikongattam.
A háborút befejeztük. Leültünk egymás mellé az ágyra. Harry megcsókolt. Mondhatni nagyon jó volt.
Lenyomott az ágyra, majd megtörtént azt első...

Reggel felkeltem, elmentem tusolni, felöltöztem. Az ágyban még mindig Hazzát láttam aludni. Odamentem mellé, és adtam neki egy 'jó reggelt' puszit.
Lementem a konyhájukba, csináltam melegszendvicset. Hallok valami éneklést. De se nem fentről, se nem a házban. Ki a franc énekel ilyenkor?
Kinyitottam az ajtót. Láttam, hogy Skylar ott énekel a házunk előtt.
- Sky? - mentem oda hozzá, a kajáról megfeledkezve - Mit csinálsz te itt?
- Te ott? Nem itt laksz? - nézett rám furcsálkodva.
- Nem, barátomnál aludtam. De én kérdeztem előbb!
- Ja... Nem tudom. Neked van barátod? És ki?
- Mondtam már nem? Amúgy Harry Styles.
- A(z) 1D-s Harry?
- Igen ő. - mondtam neki felhúzott szemöldökkel. - Ne! A kaja!!
Futottam be a házba gyorsan. Huh. A melegszenyát megmentettem.
Skylar bejött. Nézett, hogy mit ügyetlenkedem a szendviccsel. Odajött hozzám, és segített...