Korgott a gyomrom. Már Augusztus 10-e van. Neee! Kérem vissza Június 20-át!!
Miért pont ezt a napot? Mert ekkor volt a legjobb napom az egész nyáron.
Vagyis ez is. De ez hosszú....
Lementem a konyhába, és egy tálba öntöttem ki egy kis müzlit.
Harold még aludt, nem akartam felkelteni. Felmentem a szobájába, és nyomtat egy csókot az arcára.
Egy kis üzenetet hagytam az ágya melletti kis asztalkán. Ez állt a levélben:
" Jó reggelt fürtöcském! Remélem, hogy jól aludtál. Én remekül. Sokkal jobban érzem magam, ha melletted lehetek. Haza mentem, csak hogy tudd hol vagyok. A felsőd kimosom, és visszaadom.
Mandy xo xo "
Hazaértem. Délelőtt 10 óra van. Zaynnel találkoztam és Perrievel.
Köszöntem nekik, majd leültem közéjük, a fotelba.
- Ti meg? - kérdeztem tőlük mosolygós képpel.
- Perrivel úgy döntöttünk, hogy újra összejövünk. - mosolyogva nézett a lányra, majd megsimította a lábát.
- Mandy. - szólított meg Perrie. - Szeretnék bocsánatot kérni, ami a múltkor történt. Az aznap előtt voltam egy buliban, és többet ittam a kelleténél. - felállt, majd megöleltük egymást.
- Semmi gond. Örülök neki, hogy újra együtt vagytok. - mosolyogtam, és Zaynre kacsintottam.
Átöltöztem, letusoltam, majd mentem is a stúdióba.
Skylar épp a dalával volt elfoglalva. Én leültem egy székre. Néztem őt. Nagyon szép és tiszta hangja van.
Egy idő után meg csörrent a telefonom. Egy SMS-t kaptam, aputól. Írta, hogy anyának még mindig stabil állapota van. Életjelet adott, mert megszorította gyengéden a kezét.
Én ezen mosolyogtam. Örültem, hogy anya nem sokkal, de azért jobban van.
Lucas beintett a szobába. Skylarrel énekeltem egy dalt. Végül is "A Capelláz"-tunk egy kicsit.
Nagyon vicces volt. Különb féle vicces hangok. Istenem. Az a pár perc.
4 óra körül indultam haza.
Elővettem a DJ pultom, és egy mixet el is kezdtem. ( Ja bocs. Ezt még nem mondtam. 3 éve Dj-zem, szeretem amit csinálok. Nem mindig van kedvem elővenni, de ilyen pillanatokkor jó ha ki tudom magamból adni a kiadandót. )
Skylar is hazaért. Meghallotta a zenét a szobám felől.
- Miért rohantál el olyan hamar?
- Anyát látogattam meg. Felébredt a kómából. - gondolkodás nélkül csókoltam meg.
Skylar tekintete meglepett és merev volt. Lefagyott amit csináltam.
- Miért csókoltál meg?
- Én sem tudom miért. - dadogtam. - Bocsánat.. - néztem le a földre, és kiléptem a szobából.
Letusoltam, majd felöltöztem. Jenna hívott, hogy nem-e lenne kedvem elmenni egy bálba.
Miért is ne? Már elég régen kapcsolódtam ki.
Estére egy dögös vörös színű ruhát vettem fel, egy fekete füstös sminket készítettem, az ajkaim szintén vörösek voltak. A cipőm egy fekete Converse torna cipő volt. Utálom a magas sarkút!!!
A hajamat begöndörítettem, és irány a bál!
- De dögös itt valaki! - tett egy megjegyzést rám Sky.
- Köszi - mosolyogtam, és el is pirultam - egy bálba megyek. Nem jössz?
- Áhh.. fáradt vagyok. - ellenkezett. - Bár lehet, hogy elmegyek. Hol lesz?
A címet megadtam, és kiléptem az ajtón.
Szabadtéri buli volt, szóval még jó, hogy lapos talpú cipőt vettem fel.
Ott volt Jay és a deszkás haverjai akiket ismertem. Látásból. Elég sokan voltunk, vagy száznál is többen.
Egy asztalhoz leültem, és kértem egy pohár vodka narancsot. Utána úgy fel lettem pörögve, hogy elkezdtem én is táncolni.
* Skylar szemszöge *
Elmegyek én is arra a bálra. Nem leszek rosszul egy kis lazítástól.
Elmentem zuhanyozni, a hajamat belőttem, egy laza szürke zakót, alá egy fehér trikót, nadrágként egy fekete farmert, és egy fekete cipőt vettem fel. Elindultam a bálra, a címet bepötyögtem a térképbe, és indultam is.
Amint megérkeztem láttam azt a vörös szerkót. Rögtön tudtam, hogy Mandy lesz az.
Elkezdtem nevetni a táncmozdulatain, és oda mentem hozzá.
- Na ki jött el? - böktem meg a hátát, amire ő is nevetni kezdett.
- Szia. - mondta. - Hogy-hogy eljöttél?
Vonogattam a vállam.
- Gondoltam nem kéne kihagyni. - egy lassú dalt játszottak. - Táncolunk?
- Bocs, de muszáj innom valamit. - ment a pulthoz. - Egy vodka narancsot kérnék.
- Szerintem már eleget ittál. - vettem ki a kezéből a poharat, és húztam a tánctérre. - Inkább táncoljunk.
Csodás volt vele az a pillanat. Amíg én józan voltam a lány félrészegen a karjaimban. Igaz nem a legmesésebb, de attól még jó.
Vége lett a lassú dalnak. Mandy kiment a tömeg közül, és leült egy padra nem olyan messze a bulitól.
Én utána mentem, mert közben beszélgettem egy manussal.
Amikor láttam a padon ülni azt is láttam, hogy sír.
- Miért sírsz? - kérdeztem tőle.
- Skylar. Szeretlek. De ez nekem túl sok. Nem akarok tőled semmit! Értsd már meg! Az igaz, hogy én ajánlottam neked, hogy gyere ide, meg az is, hogy én csókoltalak meg. De ez mind csak miattad van!
Nem akarok tőled semmit! Értsd már meg! - ordibált velem. Úgy ahogy még senki, és azzal elviharzott.
Én inkább hagytam hadd menjen.
1 óra múlva elindultam, hogy érezze azt, hogy neki is van tere.
Mandy csomagolt.
* Harry szemszöge *
- Srácok, srácok. - hívtam fel magamra a figyelmet miközben a turné buszt vizsgáltuk. - Figyeljétek Louis képét! - az ujjam Lou orrához tettem a buszon.
- Ha-ha. Vicces Harold. - elkezdett nekem indulni. Én futottam előle, majd mint a kisgyerekek futottunk körbe. És körbe.. és körbe.
- Állj, állj, állj. - emeltem fel a telefont. - Mandy hív.
- Harry.. - szólt bele a telefonba rekedt hangon. - szeretnék hozzád költözni. - Hozzám? Mi van Skylarrel?
- Mi történt? - kérdeztem tőle.
- Skylarrel összevesztem. Szeretnék már egy kis teret. Ezt majd szeretném a szemedbe mondani, mert úgy érzem, hogy ez így nem okés. Nálatok?
- Nálunk.
- Majd mindent elmondok. Csak ne bánts. - ezt már sírva mondta. Vagyis csak azt hiszem, mert úgy hallottam.
- Srácok. Bocs nekem mennem kell. Mandy... - gondolkodtam - azt hiszem nincs jó passzban. Majd reggel. - köszöntem el a fiúktól, és indultam is haza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése