6.r

Zayn tehát szakított Perrievel.. Most egy ideig biztos baráti segítségre lesz szüksége.
Perrievel egy lakásban laktak, szóval Zaynnek kell elköltöznie, mert a házat ex barátnőjének az apja fizeti.
Szóval költözni kell. Úgy döntöttünk, hogy kinél van hely. Harry... Nézzük őt. Jó haverok Zaynnel, sokan nevezik őket 'Zarry'-nek, ha együtt vannak egy fotón, vagy az utcán mennek valahova.
- Harry? - mondtam a nevét ajánlásként Zaynnek.
- Hát. Nem is tudom... a szüleim most nincsenek otthon. Nem tudnám velük megbeszélni. De szívesen látnálak a házunkban. Csak az ősök üzleti utazáson vannak. -mondta Harry.
- Akkor... Niall biztos kilőve... ugye? - most a szőke Ír srácra néztem.
- Nálunk minden betelt...
- Liam? Louis? Ja persze... Lou... te is együtt laksz Eleanorral.
- Daniell-lel költözünk majd össze. De még nincs meg a lakás. Ha meg lesz. Direkt olyant fogok keresni, ami több hálószobás. De még én sem tudlak elszállásolni. Bocs haver.. - Liam a jövőbe tekintett, Zaynnek egy kis reményt adván.
- Mandy... csak te maradtál. Nem lehetne, hogy hozzátok költözzek? - Bociszem csak aranyos tekintetével nézett rám. Anyuék biztos megengedik, hogy egy kis időre nálunk lakjon. Beleegyezek!
- Rendben. Ha nincs más hely, ahol fedél lenne a fejed felett. Akkor megbeszélem apuékkal. Gyertek, menjünk hozzánk. - el is indultunk. Anyuékat lehívtam az étkezőbe. Nekik is felsoroltuk, hogy kinél miért nem tud lakni Zayn..
- Ha már tényleg nincs hol laknod, akkor itt szívesen látunk. - mondta apa. Én őt megöleltem, majd Zayn engem. Mondhatni nagyon vicces volt. Most már csak a cuccait kellene elhozni.
* Fél óra hurcolkodás után *
- Zayn. Az emeleten van két üres szoba. - felmentünk az emeletre Bociszemmel, addig Harry a szüleimmel beszélgetett, vagyis inkább apuval. Addig anyu is figyelt, csak ő a vendégeknek kaját csinált. Sült csirkét és Gyros-t. - Szóval.. melyik a szimpatikusabb? Mindegyik szobában van szekrény ahova a ruháidat tudod tenni.
- Akkor ez a szoba jó lesz. - Zayn az én szobám mellett tanyázott le.
- A fürdőszoba itt van, lent is van a nappali mellett. De azt már láttad.
- Igen. Köszönöm, hogy tudtok nekem szállást biztosítani egy ideig. - ölelt meg. Én adtam neki egy puszit az arcára, nem tudom miért. Úgy gondoltam megérdemelheti... és csak úgy jött.
Lementünk, és visszamentünk az étkezőbe. Anyunak segítettem csinálni a kaját, addig Zayn próbálta kiheverni a dolgot. Egy óra múlva készen is lett a kaja.
- Kész a vaacsi! - kiáltottam fel, majd a tányérokat kiraktam mindenki elé.
Az asztalnál úgy ültünk, hogy anyu és apu a két szélén, vagyis az asztalnak a végén... egymással szemben. Az én oldalamon azaz bal oldalt ült Zayn, jobboldalamon meg Harry, és előttünk meg Louis és Niall.
Louis egész nyugodtan evett, miközben Niall... rajta csak nevettem. Olyan viccesen tömte magába a falatokat. Majd kipukkadtam a röhögéstől. Harryvel elkezdtem beszélni.
- Vacsora után majd szeretnék kérdezni valamit. És mondani is.
- Rendben - én közben még mindig Niallt bámultam, hogy eszik - akkor én mindjárt végzek is. Elmosogatok, majd akkor beszélhetünk. - mondtam, miközben még mindig mosolyogtam.

* Végeztünk a vacsival *
- Nagyon finom volt Mrs. Waterland. - nézett anyára.
- Khhmm... - felhúzott szemöldökkel néztem.
- És Mandy. - mondta Liam.
Elmosogattam a tányérokat, elrakosgattam a helyére. Harry beszélni akar velem szóval siettem.
- Mondjad - vágtam rá.
- Azzal a lánnyal találkoztam az utcában, ahol voltál. Mondtam neki, hogy nem szeretnék vele találkozni többé. Mert nekem már itt vagy te. - csókolta meg az arcomat.
- Ha már az őszinteségnél tartunk. Ismét összefutottam egy régi ismerősünkkel. Skylarrel. Tudod a spanyol órai stréberrel. Kiderült, hogy neki is nagyon jó hangja van. Lehet, hogy vele fogok majd felvenni egy DEMO-t.. bár ezt még nem beszéltük meg Lucasszal. -vallottam be, amit kellett, de még nem ott voltam amit igazán akartam bevallani... - de a bevallani való... Sky meghívott moziba. Jól éreztük magunkat...
- Ebben most mi olyan nagy dolog? Igaz, egy kicsit fáj, hogy ennyi fiú ismerősöd van.. De legalább engem szeretsz. És ezt én is megtanultam. Ígérem! Többé nem leszek féltékeny.. - tette a kezét a bal szívére, és én is vele együtt fogadalmat tettem. Ebben a pillanatban jött be Bociszem.
- Mandy, segítenél az ágyruhára ráhúzni a huzatot? Vagy Harry.
- Segítek. - vágtam rá.
Sokat szórakoztunk azzal a nyavalyás huzattal... De a végén sikerült...

*Harry szemszög*

- Mr. Waterland. Nem lehetne, hogy a mai napot itt tölteném? - kérdezte Hazza.
- Miért szeretnél itt maradni? - nézett rá apu gyanúsan.
- Csak Mandyt szeretném látni. - mosolyodott el.
- Biztosan? Mert ha mást csinálsz, akkor többet be nem teszed ide a lábad! - fenyítette be apa.
Harry bólintott, majd felrohant Zaynhez.
- Én is itt maradok. - jelentette ki.
- Mert? Nehogy már ennyire...
- Nem vagyok féltékeny, csak szeretem őt és kész! - vágott közbe a szavának Harry.
Ezután bebújt az ágyamba, magára húzta a takarót.

* Mandy szemszög *

Látom, hogy Harry ott van az ágyamban. Tudom, hogy ő az. Ismerem. Mint ha mit sem tudnék, bebújok az ágyba. Hazz' rögtön megcsikizett, majd át karolt. És aludni kezdtünk.

Reggel egy üzenetre ébredtem fel, amit Skylar írt:
"Szia Mandy. Nem lenne kedved kávézni?"
Vissza írtam neki:
" Hello, nem kávézom, de egy teára elmegyek. 9 óra megfelel? "
Ebbe beleegyezett....

5.r

Felébredtem. Arra lettem figyelmes, hogy Harry nincs mellettem. Pár perc ébredezés után felültem, addig bámultam a plafont. Utána oldalra néztem a komódra, amin az én képemet láttam. Mosolyogtam rajta, hogy
az ágya mellett is én vagyok. Vagyis csak a képen. Miközben felvettem a papucsot, amit Hazza adott, addig kaptam egy üzenetet. Láttam, hogy Lucas, a stúdiós Lucas küldött egy üzenetet, hogy ma 9-re kéne mennem. Mikor jobban megpillantottam a képernyőt láttam, hogy fél kilenc van. Gyorsan álltam fel az ágyról 5 perc alatt lezuhanyoztam, 1 perc alatt megfésülködtem, a hajam csak lazán fontam össze, hogy álljon valahogy, sminkem egyszerű fekete szemceruza és szempillaspirál. Ezzel kész is voltam. Gyorsan meg akartam reggelizni, mikor Harry a kedvencemet csinálta. PALACSINTA!! Imádom a palacsintát. Csokiöntettel. A legjobb. Gondoltam, ha már ennyit veszkelődik vele, akkor már meg is várom.
- Jó reggelt Gyöngyfény, -ez voltam én, ugyan is egymásnak adtunk beceneveket. Ő hajas baba lett.- hogy aludtál?
- Szia, köszi jól. - megpusziltam az arcát.
- A kedvencedet csináltam látod? Gondoltam miért is ne? Ha már együtt vagyunk, megleplek valamivel. - vissza puszilt.
- Akkor ez most hivatalos? - a fejemben imádkoztam, hogy az legyen.
- Hivatalos - mondta, miközben egy nagy mosolyt villantott - hiszen tudod, hogy szeretlek. - fejezte be válaszát. Én nagyon megörültem neki.
- Figyi, nemsokára kéne mennem a stúdióba, nem jönnél el velem?
- Ilyen korán? De ugye a palacsintát nem hagyod itt? - nézett rám 'szomorkás' ámbár mosolygós tekintettel.
- Persze, hogy nem. Köszi hajas babám. - mondtam neki. Pár perc múltán ettünk is. Már 9 volt, amikor befejeztük.
- Akkor jössz? - kérdeztem.
- Stúdióba? Igen megyek, de csak egy kis időre, a srácokkal nekünk is felvétel van.

El is indultunk pár perc múlva. Luke már idegesen várt, hogy miért nem jelentem meg. Harry mikor meglátta Lucast elkezdte:
- Ugye nem ő lesz a leendő főnököd? - kérdezte unott hangon.
- De ő lesz az. Nem kell aggódnod, Lucasnak is van barátnője. -mondtam megnyugtatásként. Harryn látszott a könnyebbültség. Kiszálltunk a kocsiból, hajas baba zsebre tett kézzel ment Luke felé, közben puszilgatott.
- Szevasztok, biztosan te vagy Harry Styles. Én Lucas Waller vagyok. - nyújtotta felé kezét.
- Igen, én vagyok. Mandy a barátnőm. - a kijelentés után megcsókolt. Luke csak felhúzott szemöldökkel nézett ránk. De főképp Harryre.
Felvettük az első dalt. Ász! 1 órán át énekeltem 4 dalt. 4 dalt énekeltem.
Harrynek már mennie kellett. Én még bent maradtam a stúdióban, mert még pár 1D dalt énekeltem el. Miközben énekeltem egy srác jött be. Nem tudom, hogy ki lehetett ő, de nagyon ismerős volt. Mintha már láttam volna valahol. Ő meg ki? Ott állt, és beszélgetett a kint lévőkkel, én meg csak úgy néztem, néztem elég furcsán. Ott maradt még meghallgatni a számot amit énekeltem. Azt bírtam leolvasni a szájáról, hogy ' Waoh'.
Aztán ki ment. Ő nagyon nézett engem. Én is őt néztem, vagyis nem akartam nézni, de őt néztem, próbáltam fejtegetni, hogy ő ki lehet.
Vége. Már szinte vártam, hogy kikerüljek onnét. Elég sokat kellett énekelnem. Na de mindegy. A srác aki ott volt bent, ő kint ült egy fa alatt. Odamentem hozzá, tudakozni, hogy ő ki.
- Szia, téged ismerlek valahonnan? Olyan ismerős vagy nekem.
- Mandy,  Skylar vagyok. Skylar Astin. Nem ismersz meg? A gimiben együtt jártunk Spanyolra. Én voltam az, aki mindig megmondta a választ. - mondta nevetős hangon.
- Ja persze. Mindig is utáltalak. De valahogy még is szerettelek... De ez most komoly. - mondtam neki, mire ő elnézett. Csodás volt, amikor az arcát megsütötte a nap.
- Mész valahova? - kérdeztem tőle.
- Nem, még nem, de majd este találkozóm lesz valakivel.
- Akkor nincs kedved eljönni velem valahova? - kérdeztem, miközben el is feledkeztem Harryről.
- Jó ötlet. Hova menjünk? Mozi?
- Oké. Akkor mehetünk is. - mondtam mosolyogva.

El is mentünk a moziba. Megnéztünk egy vígjátékot, közben úgy vettem észre mintha próbálkozni akarna.
Én persze ellenkeztem. Másfél óra múlva kiszabadultunk. Megmutatta a házát, ahol lakott.
Egy nagyon szép ház. Nagyon szép bútorokkal. Elég kicsi, de egy embernek bőven elég. Talán még két személynek is.
- És, van barátnőd? -érdeklődtem családi állapotáról.
- Nincs. Még nincs. De egy darabig még csak keresem. De szerintem nem sokára rátalálok. - Fejezte be mondatát.
- Tudnod kell, nekem van barátom. Harry Styles. Nagyon szeretjük egymást.
- Tényleg? Nem is tudtam. - lassan kezdett el járni. - Amúgy hogyan kerültél a stúdióba? - terelte a témát.
- Lucas még az egyik régi ismerősöm. Egy gimibe jártunk. Ő persze jóval idősebb mint én. Amikor én voltam gólya a gimiben, akkor ő végzős. Nagyon jó fej volt. Amikor büntetőórát adtak, a könyvtárban mindig vele beszélgettem.
- Remek.
- És te hogy kerülsz ide? - most én kérdeztem.
- Mért? Nem örülsz, hogy látsz? - kérdezte nevetve - Én is a stúdiónál éneklek.
- Te is énekelsz? Mutasd mit tudsz. - figyelmesen néztem, és hallgattam.
Miközben ő énekelt, nekem majd leesett az állam.
- Nagyon jó hangod van. Ideje lenne mennem. Köszi a napot. Jó, hogy találkoztunk.
- Kösz. Igen jó volt. Szia.

Mikor kiértem láttam Zaynt a kocsimnál cigizve.
Oda mentem hozzá.
- Mi van?
- Perrievel szakítottunk. - mondta utálatos hangon.
- És miért? Elmondod nekem? Persze, ha nem akarod nem muszáj.
És elmondta. Én is megsajnáltam. Megöleltem. Harry akkor jön a srácokkal arra felé és látják, hogy ott öleljük egymást Zaynnel. Louis és Liam idegesítették Hazzát, Niall pedig ugrándozott. Ugrándozott, mert ő is így idegesítette.
Louis: - Hé Harry, Mandy és Zayn ott csókolóznak.
Liam: - Harry, Mandy és Liam, két szerelmes pár...
Harry: - Hagyjátok már abba. - oda sietett a kocsimhoz. - Zayn? Mi bajod?
- Zayn és Perrie szakítottak. Kösz a részvétet Lou és Liam..
- Bocs haver. Nem tudtuk. - mondta Louis.
- De hogyan keveredtél ide? - kérdezte Niall.
Zayn: - Csak sétáltam. Mindenfelé. És megláttam Mandy kocsiját... gondoltam itt lehet...
....

4.r

Miután hazaértünk Hazza elég furcsán viselkedett. Mintha elakarna mondani valamit.
- Mandy... el kell mondanom valamit. Tudod, amikor piknik előtt felhívtalak. Akkor...
- Mondjad már! - vágtam közbe neki, miközben ő csak dadogott, és egy szónál megállt. Biztos voltam benne, hogy valamit csinált, aminek én nem örülnék...
- Légyszí ne haragudj rám. - mondta Harry, miközben nem akarta kinyögni a mondanivalót. - Szóval. Megcsókoltam egy másik lányt.. nem akartam, de. Olyan összezuhant voltam. Nem bírtam mit csinálni.
Otthon is a könyveket dobáltam, amik a kezembe kerültek. - mondta lassan.
- De ugye nem akarsz megütni? - félve mondtam, síró hangon.
- Nem. Csak... nagyon.. - utána megcsókolt. Jól csókol, túl jól. Neki nem lehet ellenállni.
- Hazza.. ezzel nem tudsz mindent megoldani.
Feszült volt a levegő. Mind a ketten hallgattunk. Én kifutottam a mosdóba, mikor én kiértem, akkor anyu a munkahelyéről ért haza. Látta, hogy Harry ott ül a kanapén. És nézegeti a kis kori fényképeimet.
- Mit csinálsz itt? -kérdezte anya.
- Csak átugrottam Mandyhez. Kiment a mosdóba. - műmosolyt csinált, majd mikor anyu kiment a szobából, akkor ismét az a szomorú arc..
Én a mosdóban sírtam, a fekete szemceruza és a szempillaspirál lefolyt az arcomra. Nem tudtam rendesen letörölni. Pár perc után még mindig sírtam, Harold pedig épp bejött. Magához szorított. Én ott a kád mellett ültem összekuporodva, ő pedig elém ült. És átölelt. Nyugtatott.. puszit adott a homlokomra. Majd mikor már jobban megnyugodtam kimentünk a nappaliba. Ismét csönd lett, majd megszólalt.
- Énekelnél nekem? -kérdezte Harry.
- Persze, mit énekeljek?
- Amit akarsz. - mondta, majd a földre nézett.
Amiért 1D tag ezért inkább egyik számukat éneklem el. Vagy csak a részletüket.
"Oh I just wanna take you anywhere that you like we can go out any day any night.."

Harry figyelmesen nézett és hallgatott. Nagyon tetszett neki látszott rajta. Miután befejeztem egy üzenetet kapott. Siettében félre vonult egy másik szobába. Biztos valami fontos ügy. 
Miközben lebonyolított egy telefon beszélgetést addig én tovább énekeltem. Vártam rá. Addig újból elénekeltem egy kis részemet, ami a kedvenc részem a "Kiss You"-ból. Belerontva a dalba sietve mondta:
- Bocsi Mandy, remélem már nem haragszol, de most mennem kell. Találkozóm van valakivel. - ijedt hangon mondta. Vajon kivel találkozhat? 
- Jó rendben, akkor megyek én is, el kell intéznem még pár dolgot úgy is.
- De ha javasolhatom, akkor menj el egy stúdióba. Szerintem nagyon szép hangod van.!
- Köszi. - elpirultam. Kiléptünk az ajtón, puszit adtunk egymásnak, és más merre kanyarodott az utunk. 
Délután 1 óra volt, amikor egy régi ismerősöm hívott fel, hogy nem-e lesz kedvem találkozni vele. Gondoltam miért is ne? Úgy sincs mára semmi programom. Harrynek is találkozója van. A srácokkal nem tudom mi van. Gondolom Zayn Perrievel van, Louis Eleanorral, Liam pedig Daniellel. Niall meg a kajával. Vagy mással. Őszintén, sajnálom Niallt. Mi lenne ha felhívnám? 

*Niall hívása*
- Szia Mandy! Miért a hívás? 
- Szia Niall. Arra gondoltam nem-e akarsz velem jönni egyik régi ismerősömhöz. Jó móka lesz! - győzködtem.
Niall nagy nehezen beleegyezett. Megbeszéltük, hogy egy étterem előtt találkozunk, odamegyek érte kocsival és onnan a rég nem látott barátomhoz. 

Mialatt odaértünk Niall kérdezte, hogy tényleg miért hívtam el. Mondtam, hogy azért, mert nincs semmi programom. Így legalább jobban megismerjük egymást.
A végén kiböktem, hogy sajnálom, mert neki nincs barátnője.
- Semmi gond. Egy ideig nem állok készen egy kapcsolatra. De köszi, hogy te nem úgy állsz hozzá mint mások. Jó barát vagy. - mondta Niall, és már ott is voltunk.
Kiszálltunk a kocsiból. Láttam egy nagyon helyes pasit, a neve Lucas Waller. Bementünk a házába Niallel. Bemutatkoztak egymásnak, majd Luke kérdezte, de elég különösen.
- Ti.. együtt vagytok? - Néztünk egymásra Niallel, és nevetni kezdtünk. Egyszerre mondtuk:
- Nem, mi nem járunk, csak barátok vagyunk! 
Látszott a könnyebbültség Waller arcán. Beszélgettünk, elmondtuk egymásnak hol is dolgozunk, mit is csinálunk. Közben kiderült, hogy Lucas egy stúdiónál dolgozik. 
- Melyik stúdiónál dolgozol? - kérdezte tolakodóan Niall.
- Nem messze van innen. A közeli mozitól 2 utcányira. - felelte.
- Igen? És azt talán megbeszélhetjük, hogy felvesztek egy kis anyagot? -reménykedően néztem rá.
- Persze! Jól énekelsz? - azzal el is kezdtem énekelni a Little Things-t Niallel.
Miután elénekeltük, beleegyezett Luke a studiózásba.

Délután 3 óra lehetett mikor haza keveredtünk Niallel.
Utána átmentem Harryhez, gondoltam már otthon lehet. Mondta, hogy siet.
Csöngettem a házuknál. Nem vártam sokat. Harold nyitotta ki az ajtót, egyből behúzott magához.
Kérdezte, hogy hogyan telt a napom. Elmeséltem neki, hogy holnap megyek egy stúdióba.
- Na! Az már valami. Figyelj. Anyukáddal beszéltem, hogy nem-e maradhatnál itt velem. 
- Apu? - meglepően kérdeztem.
- Anyukád mondta, hogy apud sokáig dolgozik. A szüleim vacsoráznak. Mi is elmehetnénk valahova.
- Harry. Nem kell rám költened a pénzed. Nekem az is elég, ha itt vagy mellettem, és láthatlak. - mondtam csillogó szemmel, és megöleltem.

Este hét óra*

- Csináljunk kaját, vagy rendeljünk? Éhes vagyok. Komolyan, elkaptam Nialltől az éhség lázat..- mondtam nevetve.
- Hogy kaptad el Nialltől? - gyanakodóan nézte, felállt is megfogta a kezem.
Bele néztem a két szép szemébe és elmondtam neki az igazat.
-Amiért Niallnek nincsen barátnője gondoltam elhívom, hogy jöjjön velem a régi ismerősömhöz. Tudod, aki felajánlotta a stúdiózást. Na mindegy. Így kaptam el tőle a lázat..
Harry megnyugodott. 
- Akkor rendeljünk pizzát! Most, hogy ezt a történetet elmesélted én is megéheztem. -mondta Hazza.

Megjött a kaja*

Végre. Már mind ketten nagyon éhesek voltunk. Kifizettük a pizzát, majd egy film közben megettük.
Miután befejeztük a vacsit, akkor felmentünk Harry hálószobájába folytatni a filmezést, közben én elaludtam,
mert már reggel 8 óta fent voltam. Este 10 óra körül aludhattam el. Éreztem közben, hogy simogatja az arcom. Adott egy csókot az arcomra, elrakta a laptopját, és ő is aludni kezdett. A legjobb érzés az volt, amikor az ágyban magához ölelt.

3.r

Másnap már minden jól ment. Nem kellett próbálniuk. A "One Direction" fiúi elhívtak egy kiruccanásra.
Mondták, hogy menjünk piknikezni. Ott lesz Perrie, Danielle és Eleanor is. Mondtam, hogy rendben.
Csak reggelit ettem, mert eléggé.. úgymond izgultam. Nagyon vártam már az ebédes piknikezést.
Azalatt Louis felhívott. "Már mindegyik bandatag tudja a számom?" Na mindegy.
- Szia Mandy. Csak azért hívlak, hogy korábban lesz a piknik. Nem gond? - mondta Lou.
- Szia! Nem, nem gond. De ez biztos? -kérdően válaszoltam.
- Igen biztos!
- Akkor rendben. - belenyugodtam, hogy semmi mást nem tervez. Ezzel ki is nyomtam.
El jött az idő. Egy órával korábban elindultam, az eredeti időpont helyett.
Egy kis kosárkában viszek pár szendvicset, kekszet és hideg üdítőt.
Mikor odaértem a megbeszélt helyen Lou ott áll a fa alatt, lazán, belőtt hajjal. Én elmosolyodtam rajta.
Amikor meglátja a kocsim oda jön, és üdvözöl. Én persze ismét gyanakodom, hogy a többiek hol lehetnek.
- Szia Manny, ha nem gond, hogy korábban hívtalak ide, akkor gyere. - csillogó szemmel, ragyogó mosollyal rángatott el egy szép helyre. - Arra gondoltam, mi lenne ha kijelölnénk azt a helyet, ahol piknikeznénk?
- Rendicsek.- egy kis mászkálás után megpillantottam a nekem tetsző helyet. - Mi lenne, ha annál a padnál ennénk? Mindenkinek lenne hely. Ha úgy is korábban jöttünk, akkor megyek és tudok venni gyertyát hangulatként. Illatos gyertyát. Szereted?
- Hát.. van amelyiknek nagyon jó illata van. De nem lényeges.! Gyere addig rendezkedjünk be. Én is
hoztam pár dolgot. - ő is egy kis kosárkában hozott tányérokat, műanyag poharat, meg egy szép sárga és piros kockás terítőt. Ezeket a dolgokat szépen fel is sorolta.
- Az csúcs. Akkor meg is teríthetünk. Szerencsére nincs nagy szél. - mondtam nevetve, amin Louis is nevetni kezdett.

 *Harry hívott*
- Szia drága. Merre jársz? - mondta Harry. Ő.. várjunk csak. Drága? Szóval... most akkor?
- Szia, már itt vagyok a piknik helyen. Louval kijelöltük a legszebb helyet. Indulsz is? - kérdeztem, miközben  segítettem Lounak a terítőt az asztalra tenni, ugyanis úgy szerencsétlenkedett vele, mert fúj a szél... és elkezdtem nevetni.
- Louis? Ő mit keres ott? És miért nevetsz?- kérdezte, mintha féltékeny lenne.
- Mondtam már. Éppen megterítünk, nem bírja feltenni az asztalra a terítőt.-mondtam neki.
- Bocsi, csak azt hittem... - és ezzel gyorsan ki is nyomta.

Louis is elindult Eleanorért, ugyan is együtt tervezték, hogy jönnek. Negyed órán át egyedül ültem. Niall futott felém, azzal az egy jó szóval:
- Kajaaa! Köszi Mandy! - lehuppant mellém. Nem is ő lenne, ha ezt nem tette volna meg.
- Niall. Megijesztettél. Már azt hittem, hogy valami gond van. - nagyra tágult szemmel néztem rá, lepetten fagyott arccal.
- Volt is. De már megoldottam. Hála neked. - aranyos kisfiús mosolyát nem lehet nem elfogadni.
Pár perc múlva látom, hogy Harold ott áll a kocsimnak dőlve. Miért van ott? Ezt nem értettem. Miért nem jön ide kajálni? Így hát oda is mentem hozzá, amire ő:
- Mandy.. szeretlek. Mindennél jobban szeretlek. Nem tudom azt nézni, ahogy.. ahogy más fiúval beszélsz... -próbált úgy tenni, mint ha nem féltékenykedne.
- Harry. Én is szeretlek. Mindenki szeret téged. Akik nem csípnek azok is szeretnek. De én a legjobban.
-Akkor mit kerestél ott Zaynnel a pláza parkolóban? Miért jöttél ide korábban Louishoz?
- Ne kezd légyszi. Mondtam már. Nekem te vagy a legfontosabb! - könnybe csordult a szemem. De ez se nem szomorú, se nem boldog, hanem szerelem könny.

*Harry-t hívja Liam*
- Hello Harry. Eltudnál jönni értem? Azaz... értünk? - kérte meg Liam.
- Hali, jó! Hova menjek?

Vágtam bele a szavába.:
- Majd én elmegyek értetek. Csak mondjátok a címet.
- Mandy. Megyek én. Vagy ha jönni akarsz, akkor te is gyere. - mondta, utána visszaszólt a telefonba.

- Akkor hova is?
- A stúdió elé. Itt várunk. Kösz tesó.

Harry rám nézett. Megfogta a kezem, magához húzott, és megcsókolt.  Azzal elrohant a kocsihoz.
Vissza mentem a többiekhez. Eleanorral beszélgettünk, Lou Niallel. Niall már majdnem kipukkant, amikor Louis kajacsatát "indított el". Üdítővel is burogattuk egymást. Szerencsére nem volt olyan hideg.
Liamék amikor megérkeztek ők is beakartak szállni, amikor Harry elhozott onnan és haza vitt.
A többiek nem értették miért mentünk el.
Egyenlőre én sem...

2.r

Felkeltem. Megzavarodtam, amikor láttam, hogy Harry alszik mellettem. át vetkőztem, majd lementem csinálni két szendvicset. Egyiket magamnak, a másikat a vendégnek.
Felmentem a lépcsőn, amikor öltözködést hallok.
-Harry. Jó reggelt! - mosolygós arccal nyújtottam neki a tányért, miközben ő pedig lepett arccal nézett rám, miközben lefagyott öltözködés közben. -"Talán azt hiszi, hogy... megtörtént?"- gondoltam magamban.
-Köszi Mandy. -köszönte meg elhadarva. - Ha nem gond akkor én mennék is. - a reggelijét megette, sietett.
De mégis hova mehet? Nem köszöntem el tőle, ő sem tőlem. Gondolom sietett a próbára.

*Zayn küldött egy üzenetet. :
"Szia Mandy! Tudnánk találkozni valahol?"
Zayn? Honnan tudja a számom? Ezen eléggé meglepődtem. Na de mindegy. Vissza írtam neki:
"Szia Zayn, persze találkozhatunk. 4 után jó lesz a Plázánál?"
Ebbe beleegyezett. Addig megnéztem egy filmet, film után készülődtem, és indultam is.

Zaynt még sosem láttam cigivel a szájában. Szégyenében el is dobta, majd aranyos mosollyal fogadott.
- Te az előbb mit csináltál?- kérdeztem, mint ha mit sem tudtam volna.
- Ő... semmit. Köszi, hogy eljöttél. -vágott bele a szavamba.
- Zayn... nem kell titkolnod. Láttam amit láttam. Ha muszáj, akkor muszáj. - néztem bele a szemébe, és próbáltam megölelni, de ő rögtön elfordult.
- Bo-bocsánat. Csak úgy megszokásból. Ne haragudj. Tudom, hogy neked ott van Perrie. - így hát a hátát simogattam meg, együttérzésként. Nem cigizem, de eltudom képzelni...
- Nem is azért. semmi gond, csak. Csak tudod fúj a szél.. - ezzel a szóval láttam újra cigit a szájában.
A parkolóban álldigáltunk, miután megkérdeztem,. hogy miért is hívott ide. Ő válaszul azt mondta, hogy
beszélni akar velem. De vajon miről akarhat beszélni? Gondolkodásom közepette el si kezdte mondanivalóját.
- Rosszul áll a kapcsolatom Perrievel. Folyton vitázunk, nem értünk egyet. - bús szemekkel nézett rám.
- Ez az alkalom minden kapcsolatban van, nem kell búsulnod. Ha jobban leszel egy öleléssel, akkor megölelhetlek? - kérdeztem mosolyra nyílt szájjal.
Zayn erre nem megölelt, hanem egy puszit adott. Én erre elpirultam.
- Az.. az ott... nem Harry? - szinte majdnem könnyem csordult mikor megláttam, amint minket nézett.
- Úh. Bocs Mandy! Tényeg bocsáss meg! Nem akartam. Tudom, hogy te, meg Harry...
- Nem, nem nincs semmi gond. Nem vagyok együtt vele. - műmosolyt próbáltam szimulálni, hátha Zayn nem figyel rá.
Elrohantam mellőle, és Harold után futottam, a nevét ordibáltam. Hazáig futottam utána. Mikor ő az ajtajukban állt, és én a kapuban, akkor elkezdtem ordítani, hogy bocsásson meg. Még mindig állt. Én nem tudtam mit csinálni. Lassan oda mentem hozzá, ő lépett egyet
.. Nem csukta be előttem az ajtót. Bocsánatot kértem, nem bírtam neki már mit mondani. Folyamatosan a szemébe néztem, mondtam neki, hogy ne haragudjon. Nem az én hibám volt. És ne is Zaynt okolja.
- Kérlek, bocsáss meg! Nem akartuk. - sírva könyörögtem neki. - Harry. - a nyakába ugrottam. Magához szorított, és nem akart elengedni.
- Ilyent légyszí ne csinálj! Nem haragszom rátok, csak... eléggé elszomorodtam, hogy megcsókolt.
- Zayn nem csókolt meg. Csak egy puszit adott. Kérlek! Ezerszer kérek elnézést. - be is fejeztem. Nem akartam elengedni. Ahogy ő sem engem. Behúzott a házukba, és megcsókolt. Én is vissza csókoltam mutatván mennyire szeretem.

1.r

Elég késő lett a bemutatkozáshoz.. A srácok hazamentek, de Harry még maradt egy ideig.

Beszélgettünk, társasoztunk. Egyszer csak megcsörrent a Kaputelefon. 

-Igen? - kérzedtem álmos hanggal ásítűs közben, mire Harry egy nagy mosolyt virított.

- Szia Mandy, Niall vagyok beengedsz? -Niall elég türelmetlenül válaszolt.

- Ö.öö.. hát persze, gyere csak mindjárt nyitom is. -válaszoltam lepődten.

Kinyitottam neki a kapuajtót. 

-Ki volt az? - kérzezte Harold. 

- Á, csak Niall. - legyintettem.

-Niall? Mit keres itt ilyenkor? - Harry elég kérdően nézett rám. Én vissza néztem, amikor meghallottam az ajtó kopogást. Igen, Niall az. Szaladt a konyhába, leült a kis konyha asztalkához, és ordította:

- Éhes vagyook! 

Harryvel felröhögtünk. 

- Jó rendben kicsi Niall. Kapsz hamikát.! - nevetve mondtam.

Harold féltékenykedve ült a srác mellé, és ő is elkezdte ezt a dumát.

Össze ütöttem gyorsan egy kis halvacsit. Anyu a nagy zajongásra lejött a konyhába. 

- Ti mit kerestek itt ilyenkor?- kicsit idegesen kérdezte.

- Hát... Éhesek vagyunk! - kezdtem el a fiúkkal egyszerre. 

Anyu beletörődött, és vissza feküdt. 20 perccel később kész is lett a kaja. Niall rögtön az első falatokat élvezte, miközben én Harryvel "telepátiát" folytattunk csendben. 

Be is fejeztük a vacsit. Niall haza indult, Harold ismét maradt. 

-Harry, nemgond ha én lefürdök? 

- Nem, persze. Menj csak!

Le fürödtem. Láttam egy nacit a földön. Nem az enyém. Miután beljebb mentem a szobaajtón láttam, hogy

Harry az ágyamban alszik. Úgy néztem őt, mint egy aranyos kis kölyök kutyust. Csillogó szemekkel bámultam, mikor megfordult nyitott szemmel, nagy mosollyal és a kezét nyújtotta. Az szent, hogy én nem fogok odamenni egy szál semmibe. Gyorsan a szekrényemből kikaptam egy pizsit, majd visszamentem.

Harry ugyan úgy tartotta a kezét, majd megfogtam, és az ágyba rántott. 

Nevettünk. Kb. 10 perc múlva el is aludtunk. 

Régóta ismerem Harryt. Mintha a testvérem volna...


Man
dy Waterland vagyok, 17 éves. Londontól élek pár kilométerre, egy kis falucskában.
Ahol laktam falu, az nagyon szegényes volt. Nem volt óvoda, sem iskola.
Édesapámat Jeffreynek hívják, édesanyám pedig Juliettnek. Apu egy ideig a
faluban dolgozott, de aztán felmondott, és állást kapott Londonban.
Amint lett egy kis pénzünk rögtön beírattak egy ottani suliba. Az öltözködésem miatt senki nem nagyon
szólt hozzám, senki nem akart mellém ülni. Egyedül egy fiú, akinek a mosolya a legfelvidítóbb volt a számomra. A fiú neve Harry Styles. Harry mindig segített, mindenben! Egyik órán engem szólított fel
a tanár, de én nem akartam megszólalni. Nem tudtam semmit. Harry mosolygott, rápillantottam és már is
a fejembe szállt a tudás.
Aztán egyre nagyobbak lettünk. A családom Londonba költözött, pont Harry családjával egy utcába.
Én nagyon megörültem neki, mert ő volt az egyetlen olyan barátom, aki mindig mellettem állt. ...
...16 évesek lettünk. Hiába a gimi, Harry egy tehetség kutatóba jelentkezett, az X-Factorba.
Minden este neki drukkoltam. Megtakarított zsebpénzemből vettem egy jegyet, de erről neki nem szóltam.
Amikor ő állt a színpadon, akkor épp kiszúrt engem. Rögtön mosolyogni kezdett. Amikor belekezdett a dalába, akkor én nekem görcsbe rándult a gyomrom, és elkezdtem örömömben sírni. ...
... Mikor megalapult a One Direction Harold egyből a felvétel után felhívott, hogy találkozzunk, mert
mutatni akar valamit. Mondta, hogy menjek át hozzá 20 perc múlva. Átmentem. Ott láttam A csapatot.
Be is mutatott engem nekik.
- Mandy, ő itt Liam. - mondta Harry.

- Szia Mandy, Liam Payne vagyok. Örülök, hogy találkoztunk. - mondta mosolygós arccal.

- Ő itt Zayn, Niall és Louis.
Sorba néztem a fiúkon, és mindegyik srác sorba mondta a nevét.
- Zayn Malik.
- Niall Horan.
- Louis Tomlinson.
- I-igen, tudom hogy hívnak benneteket.
- Srácok, Mandy egy kicsit félénk, de ezzel semmi gond ne legyen. Én így szeretem. :)
Harryre akadt a szemem. Nem akartam őt nem bámulni. Példa képemnek számított aznap este....
De ez nem tartott sokáig....